Meglátogatott szomszédném a sógornőjével és pici, csupa mosoly, 7 hónapos lánykájával.Elragadtatva dumáltam a csöppségnek-be akartam vágódni,és bizony a kis csodát szívesen emeltem karjaimba,már el is felejtettem,milyen egy érzés…Pont visszaadtam,mikor Manó kijött és felhúzott szemöldökkel kielemezte a helyzetet.Becsületére váljon,kiváncsian odajött,és kedvesen szemügyre vette a picit,megsimizte,mintha vizsgálta volna-valódi?-küldött neki egy orrhúzos-.piszézős mosolygó fintort.Utána elém állt,és finoman hátratolt.Mikor már megvolt a 3 lépés a babától,maga köré fonta karjaimat,hogy mindenkinek-főleg nekem- egyértelmű legyen,ki hova tartozik…
Tök fura,nem tud beszélni,de olyan tisztán kifejezi amit akar,mi meg harcolunk a szavainkkal,érzelmeinkkel,összekuszáljuk magunkat,környezetünket.Néha baj ha szólunk,máskor az ha nem,vagy én nem is ezt,nem is így…
Kedvessel kidumáltuk a cigi-okozta problémát…Azaz ő szépen elmondta,hogy én mi mindent nem jól.-akkor cseréljünk-javasoltam.OK,én hülye,alkalmatlan-de talán ha néha te is ,picit-Te vagy itthon-de hát te is,ha nem melózol,nem kocsmázol,nem tv-t kapcsolgatsz-,cseréljünk-megyek én,leszek családfenntartó,neveld te őket-.NEM VAGYOK HÜLYE! -téma lezárva.
Másnap reggelit készitett nekem(csak nekem!),sőt szóba áll velem.Lehet,örülni kéne.Mért van mégis bőghetnékem?Néha szívesen elmennék.Jó messzire.Vagy legalább ki az erdőbe,mint az a régi kiskamasz,aki kuszaságait a nagy fák árnyékában tudta többé-kevésbé helyrepakolni.Nincs erdő a közelemben…
Talán kevesebbet kellene aaaaaaaaaaaaaagyalgatni.Mert ez a legnagyobb bajom.Képes vagyok 1-1 hangsúly miatt is rágódni.Nem is az a baj,hogy mi lett volna,ha-hanem mit rontottam el???
Lehet csak front,vagy simán hülye?Mármint én. HÓÓPPÁÁÁÁ!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: