Előszőr is kezdem a jóhírrel : kedves szakértő jött egyedűl ! és teljesen emberi volt,semmi fellengzős kötözködés,sőt !!! kedves,együttérző,természetes !!!Jól megkönnyebbültem .Aztán elgondolkodtam.Hova tünt az a tíz évvel ezelötti énem,akinek eszébe se jutott volna feltételezni rosszindulatot,megnemértést ???Most is szeretem az embereket,csak…Sok a görcs,a félelem bennem.Alig merek első lépést tenni,mert tartok tőle,hogy már megint fájdalmas pofon jön.Leesett a fájdalom-küszöböm,megnőtt bennem az óvatóskodás,a beletörődés…Nem jó ez így ! lehet,hogy a korral is jár,hogy megfontoltabbá válik az ember lánya,talán mert több vesztenivaló van már,de sajnos ez így nem jó!Mert ugyan sok volt a fájdalmas,elkeserítő tapasztalat Manóval kapcsolatban és olyan kevés a normális,meg a jó,azért nem kéne így bezárkózni,nem lenne szabad ílyen szinten telítődni félelemmel,előítélettel.Azt hiszem kiépítek magamnak valami jó kis terápiát…és elkezdek megint vigyorogni mindenkire,legfeljebb egyesek majd gondolkodnak,hogy milyen méretű muszálykabát kéne…De megtanulok nem megsértődni a rosszindulaton,mert igazán ártani csak akkor tudnak,ha hagyom.
De nem fogom hagyni!!!!Sokat jelentenek nekem az írásaitok,mert látom,hogy többen is gondolkodunk hasonlóan,mélyen,igazán,talán mégse a felszínesség győz!Olyan jó,hogy itt ennyien törődünk egymással…na nem tok írni,majd holnap
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: