Először is köszönöm Popper Péter írását…Jól esik olvasni,tetszik,ahogy boncolgatja a kérdéseket,megmutatja a nézőpontját,de közben érezzük,hogy nem vési kőbe,nem sértődik meg,ha más nem így,nem ezt látja.Számomra a legfontosabb pont az,ahogy körbejárja,más-más oldalról megvilágítja.Így szeretem én is,mert egy aprócska kő is tud különböző képet mutatni magáról,attól függően,melyik oldalát látjuk.
Számomra a szabadság az egyik legfontosabb dolog az életben.Nézhessem,úgy ahogy tetszik,gondoljam,mondhassam azt amit igaznak hiszek,és közben más is,mert ez csak akkor szép,ha mindenkire érvényes.Pesze,az együtt-és egymásmellett élés megköveteli a kompromisszumokat,de ha ezt szereteből kötjük,nem sért senkit a kötelék.Az a négy nap nyaralás kedvessel is erről szólt.
Nem volt egymásnak egyetlen rosszalló pillantásunk sem,úgy tudtunk együtt lenni,hogy az mindkettőnknek jól esett,de közben voltak percek-vagy órák,amikor külön -külön élvezkedtünk.Ő horgászott,én úszkáltam,vagy napoztam, ,mindketten kerestük néha finoman a másik kedvét,pillantását,érintését.Beszélgettünk,nevettünk -mintha a világ elzárta volna az összes gondját,baját előlünk.Számomra az ,hogy igazi élő vízben,félelem nélkül pancsolhatok,úgy, hogy a lábam a stégnél sem éri az alját-hát ez maga volt a szabadság csodája.Átúszhattam a túlpartra tavirózsacsodálásra,vagy csöndesen lebeghettem a vadkacsa mellett,figyelve,hogy keresi a táplálékát,visszafintoroghattam a békáknak,nekem mosolygott a kék ég,és integettek a fűzfalevelek,miközben a Kőrős vize símogatott…Feledhetetlen csoda volt.Vagy amikor kézenfova bámultuk az arborétum többszázéves fáit,némelyiket gyengéden meg-megsímogatva.Ha találkoztok Jótündérrel,szóljatok,neki,hogy köszönöm,és ha lehet érezhesse át mindezt minél több ember,mert nagyon jó volt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: