Lehetnék ilyen is…De ez a tegnapi napomról szólt. Mert olyan, de olyan rendes voltam, már majdnem szent. Este nyolc után találta ki kedvesem, hogy édességet enne. Naná, hogy ilyenkor nincs itthon semmi. Én nekiálltam és addig nézegettem az alapanyagokat, mígnem rájöttem, hogy egy kis vargabéleshez megvan minden.És nekiálltam, megcsináltam. Mire kész lett persze, apa jól bealudt, de attól én még nagyon rendeske voltam. Szerintem…
Aztán ismét egy aligalvós éjszaka,ma meg így keltem:
Egy-két kávé, egy kis net, meg egy reggeli “beszartam, szétkentem, csak neked”-Manójóreggelt, meg ugye, mosdatás, ágyhúzás…Hűdebódogvagyok!!!Meghát mármegint semmi főtt kaja…meg teli szennyestartó, hasonló finomságok. Neki lehet állni tehát vídám szívvel a mindennapi robotnak. Persze, most arról van szó, hogy nincs kedvem. Meg arról is szó van, hogy attól még valakinek csinálni kell, nálunk ilyenkor én vagyok VALAKI NR.1.
Hát ez van, nincs mese…de tényleg nincs kedvem…nem is megy rendesen semmi…

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: