Szombat

  Ma ugyan vasárnap van, de én még szombat(esti) lázban égek! Mert remek nap volt a tegnapi! Igaz, nagy igazságokra döbbentem : pl.ha van két kijárat, hiába várakozol az egyiknél, tuti, hogy akire vársz, az ugyanezt teszi a másiknál.
  Mi is ezt játszottuk Motyival. Bújocska a Deák téren. Szerencsére, a XXI. sz. -ban élünk, így a mobiltelefon kisegítet, különben, lehet még mindig keresgélnénk egymást. Nem tudom más hogy van vele, de itt olvasgatva egymás írásait, az ember hajlamos azt érezni, hogy ismeri a másikat, de mikor szóba jön a személyes találkozás lehetősége, kissé mégis elbizonytalanodik.Én  a meglepivásárlásnál jöttem rá, hogy ÚÚÚúristen, hisz annyi mindent nem tudok róla, mit szeret, minek örül. Agyalgattam, hogy vajon mi lehet a valóság, mi az amit én szőttem köré.  Mire pár perc bújocska után megpillantottam őt a tér túloldalán, már biztos voltam benne, hogy minden rendben, sőt, (életben még kedvesebb, szórakóztatóbb vagy, és nagyon örülök, hogy most már ismerhetlek) .
  Volt ám hab a tortán is, mert hiába volt szombat, nemsokára jött péntek, azaz Péntekke. Bájos, mosolygós, csendes. Mit is írjak?-beszélgettünk, nevettünk, pletyiztünk, ahogy az illik. Ja és a fél hatos vonat helyet a fél tizenegyessel mentem haza…Pedig Kedvesem várt egész este, sütött hurkát, kolbászt, aztán bealudt, nem győzte kivárni, hogy szabadnapos párja hazaérjen. 🙂 
 Szép hétvégét mindenkinek!