Aki úgy gondolja, hogy a sorsunkat kizárólag mi irányítjuk, annak szíve joga, hogy hülyének nézzen, nem sértődöm meg. Csakhogy én úgy tapasztalom, hogy vannak olyan mélypontok, amikor az ember úgy érzi, hogy nem tud tovább lépni. Ekkor jön a csoda. Mert jön. Mindig . Lehet, hogy csak szalmaszálnyi, de ez elég egy lélegzetvételhez, erőt ad a továbblépéshez.

Kedves Motyi, Hivatlan, Lili ! Köszönöm a segítő szándékotokat. Szalmaszál már a jóindulat is.

Tegnap csodaváró hangulattal ébredtem. Mert már érzem, mikor jön. És jött!!! Alig mozdultam ki otthonról, az első ismerős, akivel összefutottam, tudott gyógytornászt! Látjátok, itt ugrándozom és örömködöm, igaz, tegnap csak az anyujával beszéltem, de ma du. felhívom és egyeztetünk!

A lányom meg azzal jött haza, hogy az egyik volt osztálytársának az anyuja mondta, hogy tud hetes ovit, nemsokára küldi az elérhetőségüket! Ja, és az iwiwen egy anyuka ajánlott egy közeli lovasterápiát.

Merje valaki azt mondani, hogy nem szép az élet! Nem, nem egyszerű, és sok kérdés még lóg a levegőbe, de ez a legkevesebb. Majd megoldunk ilyen részletkérdéseket, mint közlekedés, pénz…Azt még nem tudom, hogyan, de nem is aggódom miatta. Párom szerint, “eddig mindent megoldottunk, ez miért ne sikerülne ? “- mindig ezzel vigasztal, ha túlaggódok dolgokat. Mert bizony hajlamos vagyok rá. Az agyammal tudom, hogy minden napnak megvan a maga baja, azt kell megoldani, nem a holnapin, holnaputánin rágódni. Mert ideje van a vetésnek és ideje van az aratásnak !

Szívem szerint most megölelném a világot ! Látom a fényt !!! És nem is dübörög semmi 🙂 állítólag nem is hülyültem meg ! (csak a régi szintet tartom).
Egeszen biztos vagyok benne, hogy vannak csodak! De, mi is kellunk hozza, hogy felismerjuk azt. Komolyan mondom, egeszen elkepesztoen fantasztikus vagy szamomra Magnoli! !!