Találtam :
Egyik nap egy idegen kutya jelent meg a házunk előtt. Látszott rajta, hogy ápolt, jóllakott.
– Eltévedtél, kutyus? – mondtam neki, és beengedtem a nappaliba. A kutya rögtön otthon érezte magát, lefeküdt az egyik sarokba, és aludt egy órát. Amikor felébredt, kikérezkedett, és el is ment.
Másnap ugyanabban az időpontban ismét megjelent nálunk a kutya, megint beengedtem, aludt egyet, majd eltávozott. Így ment ez még két héten át. Egyszer a nyakörvére akasztottam egy cetlit ezzel az üzenettel: “Kedves gazda! Az önök kutyája minden nap hozzánk jár aludni.”
A következő napon a kutya egy másik cetlivel tért vissza, amin ez állt:
“Ez a kutya öt gyerekkel lakik együtt, sosem tudja magát kialudni. Holnap én is eljöhetek? A gazda”
Szia Magnoli!
Rendszeresen olvasom az írásaidat, levonom, megfontolom amit úgy gondolok,talán ezért nem reagáltam eddig “élőben”.De ettől a bejegyzésedtől hangosan kellett kacagnom, olyan édes….istenem.
Köszönöm, jó éjt!
ui.:kedvelem az írásaidat,mindig az életből meríted , ezért néha vidám néha keserédes…
Nagyon jók ezek a cetlis történetek:)
Egyik nap egy idegen férfi jelent meg az életemben, csak megsimogattam, jó szót adtam neki. Azóta ha vígaszra és egy ölelésre vágyik mindig visszatalál hozzám. Cetlit én is adhatnék mellé” Kedves feleség, csak szeretetre vágyik! “