Tüskevirág nem leszek…

 Mindenkinek szép napot!

A tegnap
sikerült jól felboszantanom magam… megnéztem egy beteg babás oldalt.
Abszolut profin megszerkesztve, minden a helyén, (még jótanácsot is
kaptam, szinte véletlenűl), olvasom, már kétszer voltak
őssejtbeültetésen..meg itt, meg ott. Hát ez az! talán így kéne! Okosan,
kreatívan, mindent beleadva… Ennek én a tizedét se tettem meg,
valószínű nem is fogom tudni megtenni… Szidom magam, dög vagy
Magnoli, látod, más szülő…közben zakatol az agyam, állj  le, hülye
vagy, ha egyszer nincs se pénzed, se lehetőséged…(igaz, nekik
állítólag semmi látványos javulás nincs… bár lenne! )

Én meg
minap azzal bosszankodtam, hogy csak a gyógyszerész elszólása miatt
jöttem rá, hogy jár éjszakai pelus is… Dokinéninél rákérdezek,
monitoron előtte az eddigi  összes dolgunk, még visszakérdez, “Mér???-
eddig nem kaptak???”- mintha nem látná…de az se baj, hogy már az
előző alkalommal is vinnyogtam, hogy minden reggel ágyat húzok,
nincs-e, akkor azt mondta nincs… most meg van.. ÁÁÁ, én vagyok a
hülye… itt a net és nem tudom használni. Manó már 10 éves és még
mindig nem tudom, hogy mi jár, mit lehet…

Aztán
meg azon bosszankodtam, hogy mért bosszankodok… Hát mondom, tiszta
hülye vagyok…Itt dumálok vonzásról, pozítív gondolkodásról, aztán
tessék…itt már jól kiröhögtem magam, Hívatlan is segített msn-en, de 
maradt egy tüske… A többi közt, csak tudnám miért zavar, lassan
tüskevirág nyílik bennem, most még csak bimbó…

Nna pont
írtam  volna, de jött a lépcsőcsinálóm, váratlanul, csak úgy, de sebaj,
jött, csinálta… Kicsit csámpás a végeredmény, de mit kekeckedek, a
fő, hogy használható. Meg főleg, hogy Fiammmal csinálták, és ő boldog,
hogy végre kész, hát én is boldog…

Nna,
ilyen tegnap után, itt a ma. Mennem kell fürdőablakot leszerelni,
lefesteni…Ja, és, hogy minden szép legyen, jön anyósom hozzánk. Nem
tudja még, hogy mikor, de nemsokára. (jó hír, hogy csak egy hétvégére,
azt féllábon is 🙂 )

Ja és a
tegnap blogonlátott kenőcsöt a patikustól ajándékba kaptuk, mert rövid
a lejárati ideje, és Manónak nagyon tetszik, mintha csiklandoztam
volna, mikor massziroztam vele.  Utána szépen kinyújtotta a lábát!

 Hát ez a lényeg , nem?

Ma nem dühöngök! nem bosszankodom! nem kishitűsködöm!  🙂

Csak szépen,  kis lépések, kis lépések…