Bee happy!

 Reményik Sándor

Öröktűz

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven.

Egy lángot adok, – én is kaptam azt
Messziről, mint egy mennyei vigaszt,
Egy lángot, mely forraszt s összefűz,
Én jártam Vesta ledőlt templomában,
Az örök-égő lángot ott találtam,
S a lelkem lett a fehér Veszta-szűz.

Földindulás volt, megindult a hegy,
És eltemette a kis templomot,
De a lángot nem bírta eltemetni,
Én égve leltem ott;

És hozzá imádkoztam s benne hittem
S mint a lovag a Szent Sírról a gyertyát,
Én égve hazavittem.
Azóta szívem mélyén ég, ragyog
A viharfújta, széllengette láng,
És el nem oltják semmi viharok.

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven…

 Szép jó napot mindenkinek, és még szebb hetet!

Az elmúlt napok idegrohama után ma reggelre úgy keltem fel, mint aki megnyerte a főnyereményt. Mert bizony tegnap este Kedves kisimította lelkem minden kis és nagy viharát. Helyrerakatta a félelmeimet, sérelmeimet, átrágta velem az zűrjeimet, és nnnagyon jó lett. Szinte tapintható volt, ahogy engedtek a görcseim, és bizony, haragnak nincs értelme, vitától még nem lett több senki, a világ szép, kerek és akkor is forog, ha én durcázom, tehát jobb, ha mosolygok.

Meg aztán, hiába, a rokonokat megválogatni és megváltoztatni úgyse tudjuk. De a saját “gazdagságunk” az nem csorbul, bármi is történjen, a szerető kis családom hazavár, a segítőkész barátaink sem hagynak cserben, mint ahogy most se tették.

Tehát, no para, vár a Máv és Vásárhely, apukám és a kedves unokahúgom, a hülyeségekre meg lehet legyinteni is 🙂

Tehát puszi mindenkinek, mert bár próbáltam személyesen elköszönni, nem mindenkitől sikerült, csörög az óra, rám szárad a hajfesték (tegnap ugye hétfő volt, fodrász szabadnapos) .

Pá, pá 🙂

 Nem engedem, hogy a feszültség feszüljön bennem!

bject width=”425″ height=”355″>

 Sziasztok!

Ma délelőtt eldől, hogy kedden éjjel, vagy szerda reggel utazunk. Az már bizti, hogy vonattal megyünk.11 órás út. A fiam és én. Már idejét sem tudom mikor voltunk csak ketten bárhol.

Anyósomnál szállunk meg, de ottartozkodásunk inkább csak az alvásban merül ki, hisz rengeteg a jönni- mennivalónk. Csütörtökön apukámat látogatjuk. (Mióta felhívott és elhaló hangon kérte, hogy siessek, hozzam el az unokáját, őt még látni akarja…-hát bizony minden vagyok csak nyugodt nem. Éjszakáim is csupa rémálommal teliek. )Anyu sírjához is kimegyünk, aztán végiglátogatjuk fiam kedvenc gyerekkori helyeit, megsimizzük a Marost, rokontalálkozó, meg ilyesmi, aztán már pénteken besegítünk a díszitésbe, meg az utolsó simításokba, másnap esküvő. Kis unokahúgom csodaszép menyasszony lesz. Vasárnap utazunk vissza, kedden fekszünk be Manóval a korházba, szerdán műtét.

Azt hiszem, untkozni nem fogunk.

Ma fodrász, jegyintézés, pakolás, főzés az itt maradóknak.

Kedves Péntekkém, átszervezték a napi tervemet, lehet, hogy nem talizunk, csak ha visszajöttem :-(.

Sziasztok. Ez itt a saját rózsabokrom, a kép ugyan tavalyi, most sokkal több virág van rajta, bőven jut mindenkinek.

Reményeim szerint ma végre favágás lesz, eltünik az a kupac, ami eddig bántotta a szemem. Én meg pizzát terveztem be, hogy örüljenek a lúrkóim. (Ha már ügyeskednek, megérdemlik) . A nap kisütött, még van egy-két felhő, de oda se neki.

Puszi minden errejárónak!

 Kaptam egy olyan szép levelet, hogy csuda! 🙂 +még egyet 🙂

Aztán katt ide-oda, s lám, mit ír a horoszkópom (ha jót ír, azt elhiszem 🙂 ) :

“Az IKREK jegyben születettek végre felszabadulhatnak az eddigi nehézségek, rossz megélések, emberi kapcsolatok megromlásának terhe alól. Szerencsés találkozásokra, kapcsolataid rendeződésére számíthatsz, ami érinti anyagi hátteredet is. Az eddig némileg gyengének érzett alapjaid megerősödnek, szilárddá válhatnak, amennyiben az általad végzett munkára – és nem a személyed elfogadtatására – koncentrálsz.”

 Na, nincs mese, lépnem kell 🙂 Rajtam múlik! és vonzom!!!

 

 Köszönöm a kőtörős segítséget, az ötletet a sziklakerthez,
a gyógypuszikat, öleléseket, a jó szavakat.

Visszanéztem ma az írásaimat, bizony már hónapok óta nyűglődöm. Valami megnemtett dolog fojtogat, vagy nem tudom, de  az egész olyan, mintha valamit elfelejtettem volna megcselekedni, meglátni, vagy észrevenni, vagy nem tudom. De csak jönnek az új -és újabb koppok a fejemre, én meg csak itt sóhajtozok, nyűglődöm. Közben egyre fáradtabb és szomorúbb leszek. Már testi tünetek is utalnak valami bajra. Egyre gyakoribb a leeresztett lufiállapotom, ami nagyon nem jó. Meg kell találnom, helyre kell ráznom, vagy ilyesmi, hogy tovább tudjak lépni. Mert hiába gödör, szakadék, vagy kátyú, az embernek van józan esze (enyém hol vagy?), kitalálja a megoldást, és kihúzza magát, ha más nem, hát a saját hajától fogva.( Ti is nyújtogattok kötelet, látom :-)) Megkeresem  hát, hol szakadt el a dolog, és rakok rá akkora csomót, hogy csak! Aztán kifele, mert dolgom van, nincs idő itt rinyálgatni.

 A gondjaim így tornyosulnak körülöttem. Mint megannyi kőoszlop. Sziklák, kövek, kavicsok, vegyesen rakódnak, kisebbek, nagyobbak, egymásra, meg egymás mellé. Van amelyik inog, van amit már belepett a moha. Van úgy, hogy félek, rámdől az egész, betemet. Némelyiket sikerül szétbontanom, de a sziklányiakkal nem boldogulok .

Vannak napok, hogy már csak a köveket látom. Még álmomban is.

 Köszi mindenkinek a kedvességet, jótanácsokat, nagyon drágák vagytok.

A tegnapi napot is túléltem, a mait  főleg túlélem!  Most bújt elő
a nap, vége az msn időmnek is. Mennem kell vadászni, vagy hasonló,
aztán irány haza és süt, főz!

Mert most kicsit feltöltődtem, csak sikerül elbicajoznom a
“nagyfaluba”, ami ugyan város, de…, na mindegy, nem ez a lényeg.
Hanem hogy sikerüljön a tortám. Mármint nem az enyém, hanem a
Nagylányé, mert bizony hajnalra virradóan 17 éves lett. Lassan felnőtt
lesz. Pedig olyan picurka volt a maga kis másfél kilójával. De nagyra
nőtt! 🙂 (Na, harcra fel, teszek ide mindenfélét, csak hogy
doppingoljon.)

Nna, minden szónak egy a vége: ha sikerül a torta, ha nem:

nagyon
szeretlek és kívánom, hogy légy boldog + mindent ami jó, ami szép.

(bárcsak találnék vérnarancs aromát, csinálnék őszibarackot is)

 Dörög, villámlik, mindjárt kikapcsolom a gépet, nem szeretném, hogy baja legyen. Én kösz, vagyok, olvasok is. Örülök Hívatlan szép sikerének, Alf visszatértének, …sorolhatnám. Meglepődtem Lili távozási szándékán, nagyon remélem, hogy csak félreértés, vagy ilyesmi, nem maradandó.

Én napok óta haldoklom, vagy valami korai (:-)) banyakor kezdete, vagy mittudomén, de fáj itt, fáj ott, van ami szinte ömlik, de ha felbosszant, csapot szerelek rá!!!, aztán most meleg, majd hideg, szédülök, hánynék. A hírek se jobbak, na, nem a médiának a rémségein rágódom, hanem a sajátokon, csak a zűr, meg a zavar…

Harcolok a szörnyekkel. Ütöm, vágom, kinyírom, jön újabb, megint püff-püff…Aztán lehet én vagyok a szörny, csapjon már le valaki!

Vagy süssön ki a nap! 🙂 Hess felhők!