![]()
Nyomott, szürke napok állnak mögöttem…Mostanában kissé gyakrabban leengedek, van úgy, hogy legszívesebben aludnék, folyton-folyvást, hogy ne lássak, ne tudjak semmit. Persze, erről szó sincs. Napközben egyértelműen
nem lehet, este bealszom kb10 és 2 között, aztán felugrom, felriadok, és
vége. Jön a forgolódás, a kinti totyogás, esetleg a géphez settenkedek,
olvasgatok. Közben jár az agyam, osztok-szorzok, mit kell hova, nyomaszt az adósság, a tanévkezdés, az ithhonlétem, a Manó fejlesztés-hiánya, a tétlensége a napoknak, ahogy peregnek, szürkén, mint a homokszemek . Hogy nem megyek, csak állok, szeretethurkok
szorulnak a nyakamra, magam csomóztam rá, nem sírok, csak csöndesen
fuldoklom, aztán ha már túlszorít,csak veszek még egy nagy levegőt. Jól
átjáratom a bensőmben, hogy minden kis rejtett zugba jusson, aztán
kifújom. Megpróbálok mosolyogni, mert anélkül rosszabb. Van hogy csak
torz vigyor sikeredik, de újrapróbálom. Aztán keresek új gondolatsort,
közben halkan temetem a rosszkedvem, figyelek a világra, keresem az
energiát, hogy ne merüljek le teljesen.
Tehát
ugye, volt az Olimpia megnyitó. Ámulva néztük Kedvessel, csoda műsort
csináltak. Közben persze, járt az agyam…ilyen fantasztikus kultúra,
mint az övéké, ilyen alázat, ilyen tisztelet- és hogy közben mennyit
rombolt náluk vajon a kommunizmus? A megalkuvás, az ésszerűtlen
korlátok, tiltások, elvárások…
Nem baj, izgalmas versenyek következnek, szurkolunk a mieinknek, csodáljuk az új rekordokat.
Aztán jött a hír a dél-oszét helyzetről. Jól kigondolva az időzítést,
mikor az egész világ mással van elfoglalva. Az ártalanok meg
szenvednek. Már megint, mindig ők.
Soha nem
ébredünk fel? Csak még több fegyver, mégtöbb háború? Az egyik fórumon
olvasom, hogy jajj, de jól van ez így, me’ különben még túlnépesednénk,
éhenhalnánk…Azért megnézném, ha az ő családját bombáznák, akkor is így tetszene neki?
Vagy fel se fogják a súlyát áletnek, halálnak? Sőt talán a
bónuszpontokat várják? mintha csak egy videojáték lenne az egész
világ…
Közben a
házunk táján, a városunkban terjed a hír, hogy népes családokat
költöztetnek be, jaj, mi lesz? A vicc, hogy nem az önkormányzat építi
az új házsorokat, se pénze, se gondja nincs ilyenekre. A szoc háló
nálunk nem lyukas, mert ami nincs, az ugye nem lehet…A vállalkozó meg
annak adja, akivel szerződést tud kötni, aki után fizet a bank. És megy
az ijesztegetés, hogy betelepítík a romákat. Van aki rosszul hall, vagy
félreasszociál, nála már változik a műsor, kijelenti a fórumon, hogy a
románokat költöztessék be a Bolyai gimibe, ott a helyük. ( ? )
Kérdezném, Bolyai román ? , jajj, nem, de a róla elnevezett térre már székely kaput is állítottak, csak be akarják hozni őket. (?????) kiket, hova, mért, és mi köze a székely kapunak az egészhez????( Én
vagyok a hülye, nem értem…)Kérdezem, tudod-e mi van a kapun??? Nem
nézte, elmondjuk neki, hogy részlet a szózatból, meg idézet Tamási
Áron Ábel Amerikában c. művéből, miszerint “azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne“, meg a városunk címere. Ja és hogy nem közpénzből, hanem adományokból épült.
Jaj, bocs, nem tudta…Nézd meg ember!!! És, ha már a suliban nem
tanultál, akkor most olvass utána a saját történelmednek, ha már
szólásra nyitod a szádat tudd, miről beszélsz. Mert a butaság öl. Így születik a gyűlölet. Nem értem, nem ismerem, félek, támadok. Ördögi kőr.
De lehet, hogy nem kellene érdekeljen. Elég lehetne a saját gondom, hisz van. Tudom, nem csak nekem, kisbarátnőmnél is Murphi-időszak van, ami romolhat, romlik. A szép tiszta színek összekeverednek és koszos szürkévé állnak össze.
Csak közben a kiscicánk idedörgölődzik, dorombol, a rózsám új virágokat bontott, a nyár legmelegegebb napjait éljük. Manó
jókedvű, pár lépésre tőlem táncikál. Fiam, lányom szerelmes, teszik a
dolgukat, éreznek és gondolkodnak. Párom ma majdnem elvitt magával
Debrecenbe, csak gyáva nyúl voltam. 🙂 Holnap kis ügyintézés, még
mindig plusz egy papírt hajszolok, de sebaj, megint elcsenek egy kis időt magamnak, és lecsiszoljuk azokat a sarkokat, amik túl élesek.
Aztán kicsit megint gömbölyű lesz minden.
És színes.
![]()
