Mesél az erdő

 “Legendák keletkeznek, hogy aztán örökké éljenek az emlékezetben vagy eltűnjenek a feledés homályában. Létezik egy lemez, amelyről évtizedek óta folyamatosan beszélnek.
A Hobo Blues Band: Vadászat című dupla koncert-albuma 1984-ben jelent meg és az azóta eltelt 24 év bizonyította, hogy a XX. század hazai művészetének egyik kulturális csúcsteljesítménye. Elröppent azóta majdnem negyed század, de milyen évek! Átíródott a történelem, évezredet váltottunk és még annyi minden mást is. Hobo és zenekara, a most 30. születésnapját ünneplő Hobo Blues Band töretlenül járja a saját útját, amelyen előttük még nem járt senki és követőjük sem akadt eddig.
A jubileumot a zenekar a Bolondvadászat című lemezzel teszi a maga részéről emlékezetessé. Ez a lemez nem a Vadászat modernizált változata, hanem egy teljesen önálló, friss, naprakész mű.
 
Hobo 1984-ben levélben köszönt el a Kisfiútól, aki azóta már felnőtt. Ma már a Bolondra is vadásznak. Mára már nincs cenzúra, csak öncenzúra. Az sokkal keményebb. A Bolondvadászat 35 dalt és 6 bonus felvételt (!) tár a hallgatók elé. A dalok a Vadászatról, az azóta megjelent Hobo és Hobo Blues Band-lemezekről kerültek a Bolondvadászatra a vadonatúj szerzemények mellé, így Shakespeare-songok, Viszockij-dalok és az 1984-ben betiltott Faludy György és Petőfi Sándor versek mellett a Kex: Zöld sárga című dala is szerepel a dupla CD-n.
A lemez felkavaró, megindító, elgondolkodtató, pimasz, buja, kacér, könnyfacsaró és megnevettető, felháborító és elkeserítő, reményt sugárzó és kapaszkodókat nyújtó óriási adag kultúra olyan szövegekkel, amelyekről sokan sokáig és sokat beszélgetnek majd. A világszínvonalú zenei keretet a Hobo Blues Band tagjai: Hobo – ének, vers, Fehér Géza – gitárok, Gyenge Lajos – dobok, Hárs Viktor – basszusgitár, bőgő, Nagy Szabolcs – zongora, orgona játszották lemezre, vendégként Szűcs Nelly, a Quimby énekes-gitárosa Kiss Tibor és a Ghymes hegedűse, Szarka Tamás működnek közre.A Bolondvadászat gyönyörű borítóját Keresztes Dóra és Juhász Balázs készítették. Az album többféle változatban szeptemberben kerül az üzletekbe. Ezzel egy időben jelenik meg Hobo hasonló című könyve is. Aki eddig is szerette, annak kötelező. Aki nem ismerte, még inkább. Minden lemezgyűjtő polcán ott a helye a Bolondvadászatnak, mert 2008-ban is „Mesél az erdő”.“

Alig 13 éves voltam, mikor a szomszédomban lakó festőművész nálam kb 6 évvel idősebb fia megmutatta nekem. Neeem, nem a bélyegalbumát, és nem gondolni semmi huncutságra, csak a Hobó Vadászatáról van szó. Bocsánat, az a “csak” nagyon helytelen, hisz csupa nagybetűvel volna szabad írni erről. És vigyázz állásban :-). Nos, első hallásra nagyon idegen-világnak tűnt, addig csak olyan Petőfi és Kossuth-rádió hallgató, semmi konkrét zenei ízlés nélküli kislány voltam. Tehát az Abba-számok és Korda dalok után borzongva hallgattam ezt a fura világot.

Mind zeneileg, mind szövegileg valami teljesen új volt számomra. Olyan döbbenetet éltem át, mint Alice, mikor Csodaországba került. Annyi különbséggel, hogy én a szeretettel-biztonsággal bélelt pihe-puha kis világomból kicsöppentem egy olyan valóságba, ahol kemény farkastörvények vannak. Alig mertem elhinni, hogy a kis rózsaszín-világom helyett ilyen is lehetne az élet. Képmutató, hideg, kegyetlen. Persze, akkor még keveset értettem a mögöttes dolgokból, bár Dudi gyakran megállította a lemezjátszót és kérdezett, meg beszélgettünk. Éreztem, hogy itt komoly dolgokról van szó. Teljesen felzaklatva mentem haza. Még nem teljesen tudatosan, de itt kezdődött talán az eszmélésem. Igaz, akkor még csak a kérdések kezdtek tolakodni, a válaszaimat sokkal később találtam meg.

Sokat hallgattam ezt az albumot később, időről időre mindig újabb dolgokra döbbentem rá általa. Ez a mostani, új anyag ismét csodát tartogatott számomra. Szinte gyermeki ámulattal lehet hallgatni, de felnőtt emberként,  több mindennel a hátunk mögött, tudjuk igazán értékelni a hallottakat. Külön öröm a számomra, hogy az élményt a fiamnak is köszönhetem. Hiába na, a mai generáció előbb érik.

Szívből ajánlom hát mindenkinek. Számomra ez is olyan dolog, hogy lehet nélküle élni, de nagy kár lenne kihagyni 🙂