Irulok, pirulok

 Köszönöm csajok!

Hol is kezdjem, mondjuk időrendbe rakjuk szépen. Köszi a drukkot, munkamegbeszélés megvolt. Ócsónagyker (t…o) helyi főnöknőjét szépen megvártam, amíg kiosztja a kollegáit, (- tudok én időpontot választani, no) utána szépen megbeszéltük a munkát. Mármint ha lesz. Mert most nincs, úgy volt, de mégse, a központ lefújta. Ugyanis ez csak ilyen hétvégi meló lenne, illetve lesz, majd egyszer. Majd értesít. Ugye. Nna, jó, életrajzom ott pihen, barátaim ajánlottak, és úgy tűnt, empatikus a nőci, és én neki szimpatikus. Hagyom is ezeket a patikákat. Várok, vártam én már eleget, rutinos váró vagyok-jé, ezt be se írtam 🙂

Manó köszi jól van, csibészkedik minden nap valamit . Már pillanatok alatt letölti magának a Mulánt, kiteszi az asztalra, sőt odabiggyesztett egy Musu képet is, és átállította a kezdőlapot, hogy a mozilla egyből a Manókedvencekkel nyisson. Mondanom se kell, fiam annyira nem díjazta, de most jelszavas belépő kell, igaz a jelszó itt villog, és várjuk, hogy mikor sikerül Manónak megoldani ezt az új feladatot.

És ha már feladat, most rátérek az enyémekre.

Kedves Duma felkért, írjak a tavalyi olvasmányaimról. (jut eszembe!- Meglett-e nektek a Polár-express?, nekünk megvan, ha írsz privibe egy címet, szívesen elküldeném)

Tehát jöjjön a Köny- golyó? vagy micsoda 🙂

1.Írd le annak az öt könyvnek a címét, amit 2008-ban olvastál.
2. Nevezz meg öt embert és értesítsd őket.
3. Linkelj vissza erre a bejegyzésre.

Nos, az a helyzet, hogy nagyon szeretek olvasni, és általában gyorsan olvasok. Aztán van, hogy valami nagyon tetszik, és azt újra kikeresem, ízlelgetem. Ezért szeretem jobban a fogható, hagyományos könyvet, mint az ebookokat. Igaz, kevesebb időm van, mint régen, de hétvégén nálunk a családi szieszta Manót is lecsendesíti, ahogy meghallja Apa lassuló szuszogását, ő is elkezdi fújni a kását. 🙂 Tehát ilyenkor szabad a pálya, zavartalanul olvashatok, és néha esténkén is, főleg, ha Kedves vidéken van, olyankor akár egész éjjel égethetem a kislámpát, hisz aludni úgyse tudok, hiányzik a borsóhéj :-).

Vissza a témához…

Nem ez volt az első, de ez több okból is emlékezetes Marqueztől a Száz év magány. Mert évek óta kerestem, kíváncsi voltam rá, de nem találkoztunk, könyvtáros nénink is megvigasztalt, hogy nem baj az, hogy nincs meg, úgy se tetszene. Ezen jól felhergeltem magam, hisz ritkán járok be, teljesen vegyes könyveket hozok el onnan, nem is ismer, honnan veszi… Hrrrr, és elmeséltem, és lám-lám aki figyelt, az elhozta nekem kölcsönbe, mert nem sajátja volt, és ráadásul megkaptam tőle Bánki Éva: Esővárosát. (köszi P.) Ha teszik az első, érdemes ezt is elolvasni, valahogy érdekesen kapcsolódik a 2 könyv egymáshoz.

 Olvasgattam Wass Alberttől, ami csak a kezembe került, pl a Hagyatékot, az Átoksori kísérteteket, A funtinelli boszorkányt, az Elvásik a vörös csillagot…Egyesek szerint nehéz a nyelvezete? én ezen csodálkozom, hisz annyira plasztikusan, láttatóan, megfoghatóan ír. Lehet az itt-ott felbukkanó román szavak zavarják az egyeseket, de aki nem érti, annak rögtön ott áll érthetővé téve magyarul is. Nem tudom felfogni, miért mondják rá, hogy fajgyűlölő, hisz csak el kell olvasni bármelyik könyvét, mindenikből kiderűl, hogy nem a fajtával, hanem az egyénnel van konfliktusa. Nem a másságot ítéli el, hanem az emberség hiányát. Mert az ő alapelve az, hogy ember légy, és magyar. Így ebben a sorrendben. 

Nem hagyom ki Coelho Alkimistáját,  Szabó Magda: Pilátusát sem, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Tamási Áron Szülőföldemet, Passuth Lászlótól  A hétszer vágott mezőt, és a Titok, meg a Varázskő, és… Na, jó abbahagyom, azt hiszem, hosszú volt az év :-). De talán már menet közben is írtam egyik-másikról…

Hogy kinek adjam tovább???

Adnám  Hívatlannak, LilySkatnek, Epernek, Péntekkének, Porcicának, Motyinak. Hmmm-lehet már kaptatok??? na, inkább többszőr 🙂

Talán nyitnom kéne új blogot, és odarakni az ilyesmiket, meg a rengeteg kedvenc verset, zenét. Mert nem múlhat el úgy nap- vagy csak ritkán, hogy valamit ne keressek magamnak, ha csak pár perc erejéig is :-). 

Most pussz, előbb- utóbb jövök még, és folytatom a  barátság- szalaggal.