Vicces! Minap körbejártuk a fél országot( na jó, csak majdnem ) és kerestük a havat. A Mecsekben volt a fák tövén egy kevés mutatóban, és Szigetváron is hajnalban esett egy kevés, csak úgy értünk, ha már vendég, ugyebár :-). Tehát alig két hógolyónyit találtunk, hogy kicsit jelképesen megdobálhassuk egymást, ma meg itthon szakad. Manó nagy lelkesen lépkedett a csizmácskáival, fel-fel lesve élvezte a csodát és nagy nehezen, de kimondta, hogy hópihe! Tehát dupla csoda. Most, 11 év után először tetszett neki a tél, a hó, és van egy új szavunk. :-). Ha így folytatja, már ami a havazást illeti, majd holnap talán kipróbáljuk a szánkózást és a hógolyózást is 🙂. Hátha már az is tetszik.
És talán holnap akad annyi időm, hogy elmeséljem az utunkat is.
Addig is mindenkinek szép estét!
Egy kis+ versike Nemes Nagy Ágnestől:
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető !
Na ha erre jöttetek volna, még a múlt hétfőiből is maradt itt ott nálam magasabb hófal, akár alagutat is lehetett volna ásni .
Ja és megint esik !
de jó! 🙂 Gratulálok a kislányodnak, szép szavat tanult meg! 🙂
Csodás napot nektek mára is! 🙂
Csodas! Amiota, nincs autom, azota alig varrom, hogy essen a hooo!!! Imadom!! :))