Visszatérés

 Irulok, pirulok, hol is kezdjem…Szóval, most ez is kicsit olyan, mint azok a dolgaim, amik csúsznak ezért-azért (-naná, hogy mindig van rá magyarázat), aztán, öööö….húzom, meg nyúzom…affenébe, szőnyeg alá söpröm, de tudom, hogy ott van, kisöpröm, aztán teszem, veszem, rakosgatom, itt se jó, ott se jó, csak helyre kellene tenni, ahhoz, hogy megnyugodjak, de előtte ez a sok felesleges vívódás, amit ugye én okozok-jobb esetben, csak saját magamnak…

Szóval, csiribú-csiribá, itt vagyok, ragyogok. Hoztam nektek ajiba-engesztelésül- napi viccet-állítólag ez mindennap újít :-))). Igaz ugyan, hogy nem pont oda szántam, ahol most van, na de sebaj, legalább ott van, na.

Ami a legfontosabb, javulunk ám, családilag, előbb-utóbb egész szépen kimászunk ebből a Kedves által nekünk hozott balatoni bacibrigádból. Mert  onnan hozta ám őket, ezek meg azt mondták, na, ha már itt vagyunk, akkor maradunk. Oszt jól elvoltak. Mondjuk, már kevesebben vannak

Most meg, naná, már  megint rosszkor vagyok rossz helyen (hrrr) Elkergetnek- illetve nem is, csak én tudom, hogy illene elmennem , nna szóval megjött a szoba, meg a gép jogos tulaja, nekem meg irány a helyem…. :-((((

Tehát, kedveseim, mielőtt még elkezdhetném rendesen a dolgokat már abba is hagyom, de most már tuti jönni fogok a napokban, mert van ám itt mesélnivaló, meg pletyka, meg mindenféle.  Jó is rossz is, csak úgy vegyesen .

Szóval, jó szórakozást és nagyon kellemes hétvégét.

Csók a ” családnak” :-).