Vasárnapi vers

a hang… a hangot a csend szüli meg
és észre talán
csak úgy veszed,
ha már vele-száll, vele zeng
szíved…

a
fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy
élesen álljon a kép
eléd!

sose bánd
azt, hogy ilyen,
amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!

míg
hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét
peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a
rossz
sem a jó
sose kész…

a csend… a csendet a hang szüli
meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásímulsz,
s veletart
szíved

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa
rész az egész,
bánat vagy nevetés,amíg élsz,
de ha lenn, de ha
fenn szívedet követed hazaérsz!

míg hazaérsz,
itt ragyogunk s
vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a
fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose
kész.

sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa
rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de
ha fenn szívedet követed hazaérsz!