“…az ember a maga
kiszámolt homokszemeivel jön a világra, és azok a szemek, amelyeket
bármi okból, önmaga vagy más miatt, szándékosan vagy kényszerűségből
nem használ fel belőlük, örökre elvesznek...”
Márai Sándor
Kérek egy kis időt. Hogy ne rohanjon így el minden nap, hogy egyetlen homokszemet se hagyjak felhasználatlanul.
Drága Magnoli! Időt nem adhatok, de küldök egy ölelést szeretettel! 🙂