1.0Bee happy!https://magnoliacska.cafeblog.humagnolihttps://magnoliacska.cafeblog.hu/author/mano/<h4>  Most az jutott eszembe, hogy a télen <br>még mondani akartam valamit :<br></h4><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size: 18px;"></span><span style="font-size: 18px;"> Talán csak azt, hogy ne félj</span></span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> egy napon, meglásd</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> mégiscsak kitavaszodik.</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> S még az jutott eszembe most</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> szivem, hogy egymásnak </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> mi tán sosem hazudtunk</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> csupán egyikünk sem tudott soha</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> bár egyetlenegy olyan igazságot</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> ami az lett volna a másiknak is.</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-size: 18px;"> </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> Most pedig az jutott eszembe, drágám,</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> hogy egy verset készültem írni néked</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> — mióta már! — de valamiképp mindíg elmaradt.</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> Igen, verset készültem írni arról,</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> hogy — bármi történt is — tudod a végén</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> tudod a dolgok végén egy napon</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> (majd ott a fontoskodó gyászmenetben)</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> mégis csupán ketten leszünk </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> akik pontosan fogjuk tudni, hogy ki is,</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> hogy tulajdonképp ki is volt a másik?</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-size: 18px;"> </span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> S még az: ha van úgy,</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> hogy nem te vagy az eszembe</span><br style="font-weight: bold;"><span style="font-weight: bold; font-size: 18px;"> olyankor én már semmire sem gondolok.<br><br></span><img src="https://magnoliacska.cafeblog.hu/files/zavarban1.jpg" class="blogkep" align="left"><br>rich