<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Bee happy!</provider_name><provider_url>https://magnoliacska.cafeblog.hu</provider_url><author_name>magnoli</author_name><author_url>https://magnoliacska.cafeblog.hu/author/mano/</author_url><title>Napfogyatkozás</title><html>&lt;center&gt;&lt;img style=&quot;width: 294px; height: 196px;&quot; src=&quot;https://magnoliacska.cafeblog.hu/files/napfogyatkozOes.jpg&quot; class=&quot;blogkep&quot; align=&quot;center&quot;&gt;&lt;/center&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&nbsp;Annak idején, mikor a blogomat indítottam, ez az előző szám adta a címet&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;. Aztán elírtam, a fiam meg vigyorgott, megkérdezte tudom-e, hogy a bee mit jelent. Hát így lettem boldog méhecske. Vigyorogtam én is és ráfogtam, hogy biztos a tudatalatti.( Naná, hisz 14 évesen már Freudot&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt; olvastam)&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;Mert bizony bármi is érje az embert, a fontos, hogy vidámak legyünk. Aztán van, hogy ez elég nehezen megy. Vannak nehézségek, kudarcok,betegségek, &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;veszteségek.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;Ez a hét egész jól alakult. Kedvesemet ápolgattam, javult is szép lassan, sőt nagy meglepetésemre úgy döntött, nem siet vissza melózni, inkább elkezdjük rendbe tenni az udvart.&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt; Vágtuk a fát hűvös halmokba, kipakoltuk a melléképületeket, &lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;szépen rendet raktunk mindenhol. Na jó, ez azzal jár, hogy még több szemét, még nagyobb felfordulás - kezdetnek. Fiam is beállt segíteni, Nagylány is tett-vett. Manó meg mindennap nagyokat pancsolt és nevetett. Tiszta idill...&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;Csak én nem voltam nyugodt...Valahogy folyton Apu járt az eszembe...Az volt az érzésem, hogy nincs jól. Amilyen nyuszi vagyok, képes voltam csitítgatni magam, halogattam, hogy felhívjam. Mint a strucc, ha bedugom a fejem a homokba, nem látok semmit, akkor talán nincs is...&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;Aztán ma erőt vettem a félelmemen és felhívtam. Rövid beszélgetés volt, mert hallhatóan alig bírt kipréselni néhány szót. Tüdőgyulladás. Igen, látta orvos, igen kap gyógyszert. Ne aggódjak, nem kell. Ne menjek hozzá, van nekem is bajom elég. De ne szomorkodjak. Szeret.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;Menni akar. Menni anyu után. Nekem meg el kell fogadni. Az eszemmel értem is.&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&nbsp; &lt;br&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: 18px;&quot;&gt;&nbsp;&nbsp; Bocsi, nem vagyok vidám...&lt;/span&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>