1.0Bee happy!https://magnoliacska.cafeblog.humagnolihttps://magnoliacska.cafeblog.hu/author/mano/<p style="text-align: justify;"> <span style="font-size: 18px;">Kövezzetek meg, de én  szerettem volna, ha ide is jut egy kis hó. </span><span style="font-size: 18px;">Na, jó nem is kicsi, hisz azért szállingózott időnként, de végeredmény olyan lett, mint amikor a fukar háziasszony a nem szeretett rokonoknak fánkot kínál. Szórt rá némi porcukrot, hogy azok a mozdulatot lássák, de a fehérség láthatalanná vált nyomban amint leért rendelt helyére.</span><br></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 18px;">Mert a porcukor </span><span style="font-size: 18px;"> és a hó </span><span style="font-size: 18px;">valahogy összefonódik. Csillogó, puha, fehér. Szeretem, ha csikorog a talpam alatt, és még elesni is más, ha  </span><span style="font-size: 18px;">legalább 20 centi hó </span><span style="font-size: 18px;">párnázza a talajt. Az ablakunkon nincsenek jégvirágok(-buta ember, örülj, hisz nem fázol, jól szigetelt, nem szökik a meleg), pedig micsoda elvarázsolt mesevilág született kiskorom reggelein. És volt hó bőven minden télen, legalább20-30 centi, és lehetett hógolyózni, hóembert építeni, és szánkózni sokat, szaladni, kergetőzni, átfagyva nagyokat nevetni</span><span style="font-size: 18px;">, egymás nyakába ágakról lavinát borítani. (ja, és nem állt meg az élet)</span><br></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 18px;">Persze, gyerekként  </span><span style="font-size: 18px;">nem volt nehéz csodálni, nevetni, hisz a gondok málhái nem a mi gerincünket ferdítették. </span><span style="font-size: 18px;">Ma már a szemünk előbb látja meg a fonákságokat(van belőle bőven, szó se róla), szinte előre félünk már a nehézségtől, a fájdalomtól, hisz jól ismerjük az ízét. Talán ezért kéne egy kis hó. Hogy eltakarja, befedje a sok szemetet, szürkeséget, reményt hozzon, hitet, hogy van tisztaság, </span><span style="font-size: 18px;">hogy bennünk még ott él romlatlanul a gyerek, aki szívből tud játszani, hancúrozni, mit sem törődve a sok csip-csup nyomorúsággal.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 18px;">Ehelyett, ha kinézek az ablakon, vagy kimegyek a házból bizony elbújdostak a színek, a fények. Az eső már szinte a bőrünk alatt is eláztatott</span><span style="font-size: 18px;">, a kisvárosom csupa tócsa, pocsolya. Mintha az összes angyal ide gyűlt volna elsiratni bűneinket.(</span><span style="font-size: 18px;"> Jajjj, csak azt ne, akkor sose lenne vége, a napocskának esélye se lenne idekukucskálni a rázkódó vállak mögül.</span><span style="font-size: 18px;">)</span><span style="font-size: 18px;"> <br></span></p><center><img style="width: 207px; height: 207px;" src="https://magnoliacska.cafeblog.hu/files/esoo.gif" class="blogkep" align="center"></center><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 18px;">Mert nem elég, hogy február van, alig éltük túl a januári hónapot,</span><span style="font-size: 18px;"> számolgattunk, húztuk, nyúztuk, bosszankodtunk és szomorkodtunk, majd kétségbeestünk, </span><span style="font-size: 18px;">és megadtuk magunkat(mást úgyse), </span><span style="font-size: 18px;">még ez az eső is nyomja a lelkünket. </span><br></p><div style="text-align: justify;"><span style="font-size: 18px;"><span style="color: rgb(102, 51, 51); font-weight: bold;">"Ha olykor-olykor úgy érzitek, hogy sötét árnyak vesznek körül, jusson eszetekbe, hogy csak a magatok árnyékát látjátok, és a sötétség abban nem egyéb, mint a fény hiánya."</span>- kapaszkodom.<br> <br>Mert tegnap délután kissé kicsúszott a talaj alólam. Vagy nem is helyes ez így...Állok én, csak hiába nézek ide-oda, nem sok jót látok, hallok. A szomszéd szobából is átszűrődik a híradó szennye, gondolatban kikapcsolom, ide koncentrálok a békés blogvilágra. Aztán tovább ámulok...alpári húzások, jogsértő kiteregetések, bántás, alázás. Soha nem értettem, hogy miért kell arctalanul köpködni. Ha bajom van, akkor gyerünk, szemtől-szembe, vagy legalább magánlevelezésben tisztázni. </span><br><span style="font-size: 18px;">Hogy mit hisztizek itt, mikor semmi közöm??? Úúúútálom az ilyen aljas módszereket.</span> <span style="font-size: 18px;">Meg azért <span style="font-weight: bold;">itt</span> eddig nem nagyon volt ilyesmi.</span> <span style="font-size: 18px;">Remélem nem is lesz! </span><br><br><span style="font-size: 18px;">Ne hagyjuk, hogy az árnyékok, a vélt vagy valós sérelmeink kifordítsanak emberi mivoltunkból. Legalább arra figyeljünk oda, hogy ne bántsunk másokat, ne ostorozzunk, ne keressünk feltétlenül bűnbakot, és ne akarjunk nagy bosszúállókká lenni.</span><span style="font-size: 18px;"> <br></span><span style="font-size: 18px;">Talán hamarabb idetalálna a fény.</span><br><br><center><center><img style="width: 208px; height: 147px;" src="https://magnoliacska.cafeblog.hu/files/20070118borultfel24.jpg" class="blogkep" align="center"></center></center><br><span style="font-size: 18px;"></span></div>rich