Csacsiságaink

1.0Bee happy!https://magnoliacska.cafeblog.humagnolihttps://magnoliacska.cafeblog.hu/author/mano/Csacsiságaink <a style="font-weight: bold;" href="https://csatangoloo.cafeblog.hu/" title="Csatangoló" target="_blank"> Csatangoló </a> nál jártam és rábukkantam erre: <o:p> </o:p> „Figyelj és hallgass meg! <o:p> </o:p> <o:p> </o:p> <o:p> </o:p> Ha arra kérlek, hogy hallgass meg <o:p> </o:p> És Te tanácsot adsz, nem teljesíted a kérésemet.<o:p> </o:p> Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg az érzéseim,<o:p> </o:p> És Te elmagyarázod, hogy miért rossz,<o:p> </o:p> Hogy úgy érzek, akkor rám tiportál.<o:p> </o:p> <o:p> </o:p> Ha arra kérlek, hogy hallgass meg,<o:p> </o:p> És Te úgy érzed, hogy valamit tenned kell.<o:p> </o:p> Hogy problémám megoldódjon, <o:p> </o:p> Bocsáss meg, de én úgy látom, hogy süket füleket találtam.<o:p> </o:p> Nem kértem mást, csak hogy figyelj rám és hallgass meg!<o:p> </o:p> Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél.<o:p> </o:p> Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg! <o:p> </o:p> <o:p> </o:p> Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.<o:p> </o:p> Amikor teszel valamit helyettem<o:p> </o:p> Amit nekem kellene megtennem<o:p> </o:p> Csak megerősíted a gyöngeségemet és a félelmemet.<o:p> </o:p> <o:p> </o:p> De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek,<o:p> </o:p> - még ha ez az érzés számodra érthetetlen is - <o:p> </o:p> Lehetővé teszed számomra, hogy megvizsgáljam,<o:p> </o:p> És értelmet adjak az életemnek.<o:p> </o:p> S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik,<o:p> </o:p> Tanácsra nincs szükség.<o:p> </o:p> <o:p> </o:p> Talán ezért használ sok embernek az imádság,<o:p> </o:p> Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást.<o:p> </o:p> Csak figyel és hallgat. A többit ránk bízza.<o:p> </o:p> Tehát Te is kérlek, figyelj rám, és hallgass meg,<o:p> </o:p> És ha szólni akarsz, várj egy picit.<o:p> </o:p> <o:p> </o:p> Akkor majd én is tudok Rád figyelni.” <div style="text-align: justify;"> V an ott másik írás is, de az már a súlyosabb kategória. Talán, ha ezt az elsőt megtanuljuk, arra már nem lesz szükség. Mert a legtöbb baj okozója az, ha nem figyelünk oda igazán a másikra. A másik komoly probléma, ha elkezdjük más helyett megoldani a dolgokat. Csupa jószándék, segíteni akarás, odaadás, és mégsem vezet jóra. Elvesszük a lehetőséget az érintettől, hogy felelősen döntsön, vállalja a következményeket," felnőjjön". Nem is tudja becsülni önmagát, mert akármennyire jónak hisszük a tettünket, csak azt bizonyítottuk vele, hogy lám, te mennyire alkalmatlan vagy. Hosszú távon egy gyengébb akaratú vagy kényelemesebb embert/gyereket teljes infantilizmusba taszíthatunk. Persze, az évek telnek és ez egyre nyomasztóbbá válhat. És utána takarhatjuk el a szemünket, vagy képmutatóan égnek fordítva sopánkodhatunk, hogy, "Jajjj, hogy ez meg milyen, pedig mi mindent meg nem tettem érte, helyette." Csakhogy akkor már nagyon késő. A visszaút mindig gyötrelmesebb. Okosan szeretni, nem könnyű. (de próbálkozni érdemes) <center> <img src="https://magnoliacska.cafeblog.hu/files/623042.gif" class="blogkep" align="center"> </center> Szép napot! </div><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/knsPgZe5LvY&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/knsPgZe5LvY&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>rich