Azt mondják “nyugtával dícsérd a napot”.
Nos , én kérem nem adhatok nyugtát :-))). De mindenki megnyugodhat, dícsérem a napot, csak úgy magyarosan, minden flinc-flanc nélkül. Mert leszámítjuk a leszámítandókat, akkor ez egy nagyon jó nap.
Tehát nem figyelünk arra, hogy reggel óta valami nyomásnövekedési probléma ütötte fel fejét a fejembe, azaz, feszít meg ilyenek, de hát ez van, na, ezt kell szeretni.
Na, Manónak se tetszik ez a tömény meleg, de persze, azért ő is elfoglalja ám magát. Lerámol, kiborogat, kiborít. Én meg igyekszem tartani magam a napirendhez, azaz nyugisan reggelizünk, és egyebek, játékra is kell idő :-)))Közben meg pakolok, takarítok, sütöm a padlizsánt. (ja: Recept : én egy másra nem használt tepsit szoktam a gázlángra tenni-a nagyra-ezen sütögetem héjában a padlizsánokat.-Kint, tárcsán könnyebb. – Jó feketére, minden oldalukat. -Vigyázat! a szára szúr, és égethet, ajánlatos sütőkesztyűvel fogdosni -Azután kiszedem egy tálban kicsit hagyom pihenni-hűlni, de még melegében lehámozom róla azt a feketére égett héjat, utána fakanállal kopogtatva krémesre töröm. Sózom, durvára vágott hagymával vegyítem és pár csepp olajjal meglocsolva hűlni teszem. Addig kikavarom a házi majonézt. És már csak össze kell kutyulni és tádámm kész is.)
Ezek közben persze leejtem a poharat, leverem a kistányért és elpottyantom a tojást, ami nemes egyszerűséggel kiröhög az előtte frissen mosott járólapról. Nem kell sok idő, Manó úgy dönt, hogy bebiztosítja magát , hogy az elkövetkező 7 évbe férjhez ne kelljen mennie, és eltöri a kedvenc tükröcskéjét. Szóval békés itthonléti idill, sülünk a zsírunkban, az idő meg könyörtelenül száguld. Almát megpucolom, lereszelem, megpárolom, csirkét pörköltösen főzőm, és gombával gazdagítom, utána petrezselyemmel, tejfőllel megbolondítom. Már csak nokedlit kéne szaggatni, de a ház már megint csupa ez+az, és Manó meg a széken ülve jól odarotyogtat. (Végre nem fekve csinálja, na, rendben ez még nem az a hely, amit szeretnék,de már a póz előre lépés. Most már rajtam a sor, csak kerítenem kell egy olyan régimódi, kivehető bilis széket- ha valakinek van ötlete beszerzésügyileg, nagyon szívesen venném-talán asztalossal kellene csináltatni???)- na, jó, gyerek be a kádba, szék ki, domesztosz, sika-mika, bennt a fürdőszoba átvedlik medencévé, minden csupa víz, Manó szabadon pancsizott. Igyekszem eltakarítani a romokat, szól a telefon, teljes a társaság, 🙂 Percek kérdése, és végre megjönnek. Lesem a párolt almát…Így is gatyarohasztó a meleg, ha most bekapcsolom a sütőt, itt meg kell majd dögleni.
Mi legyen??? Szegények beesnek a nagy melegből a még nagyobba? és akkor ugye itt kínálgathatom a forró sütivel őket. Azt hiszem inkább kihagyom, legyek kicsivel kevesebb, így talán több, az fontosabb, hogy jól érezzék magukat, remélem jönnek ők majd akkor is, ha kevésbé lesz kánikula, és akkor majd bőségesebb kajákkal kínálom őket. Most meg csak így lightosan :-)))). Gyorsan újra felmosok, meg legyet írtok, és közben ugrándozom vigyorogva, fejemben valaki egész jól veri a ritmust és ámul, hogy én meg táncizom :-))).
Aztán hallom a szomszéd kutya idegeneket jelez, de butaa !!! :-), hisz nem is idegenek :-))) hurrááá, megjöttek, itt vannak, otthonosan lépegetnek befele :-))) (utólag jut eszembe, hogy a kikészített rendes nacim a szobában maradt, és meg a szakadtfarmer rövidnadrágban, festékfoltosan ugrálok eléjük ). Júújjj, de jóóó, Péntekkém, hogy hiányoztál már, Hivatlanom, dejóó, hogy jöttél, jól vagy-e a nagy melegben? Szilvácska de rég láttalak! :-)), -mitttudén ezeket mondtam-e vagy csak éreztem, és Nahhááát! jééé, itt egy meglepi! Gagóó te is ! :-)))) És ölelgetem ezeket a kedves embereket, mondjuk nem tudom feltünt-e valakinek, ha örülök olyan kis béna és esetlenül suta leszek, csak vigyorgom. :-))
Na, végre behívom őket a nappaliba, és szólok Manónak, hogy gyere, nézd csak, ki van itt. Manó kijön, kissé meglepődik, pici helység jól tele van :-), megszemléli őket, utána felfedezi Péntekkét és szinte rohan hozzá, örömködni, majd Hívatlant is megkeresve vigyorog majd átveszi a mamutot, kutyust, pislog Szilvára-rég látta- megnézi magának Gagót is. Mondogatja, hogy hoppá, és fülig ér a szája, meg hümmög. Én meg figyelem Gagót, ahogy szakmai szemmel méregeti Manót :-), (na, megállj csak, kifaggatlak), és bevonulnak szépen könyvecskét nézni, Manó gyorsan leellenőrzi, hogy az új szerzeményen van-e emilcím meg ilyesmi, amiben www vagy kukac van- megnyugszik, rajta van, bolhányi ugyan, de megtalálja, de közben már indítani is kell újra a lefagyott rendszert, mert ő mutatja, hogy hogyan szokta nézni, kikeresni, letölteni, asztalra pakolni a kedvenceit. Gagóval közben “beszélgetnek”, remek kapcsolat lett köztük pillanatok alatt.
És igyekszem vendéglátni, de olyan jó, hogy itt ülnek, hogy olyan magnolisan sete -suta dolgokat művelek, de szólok, lányok, otthonosan, bátran, mert ugye a barátokkal csak fesztelenül, mit ide etikett :)))). Csak ülnék csendesen, nézném és faggatnám őket, kinek mi volt, van, hogy s’ mint, de csak kevés kérdésre van idő, vagy van olyan, ami szégyenlősebb, elbújik, talán csak kettesben merne előbújni-na nem mintha titok feszülne bárhol is, csak olyan jó ez az együtt-lét, hogy a privát dolgokat inkább máskorra- jajjj, olyannagyon kár hogy nem mehetek a kétnaposra, csudajó lenne, kéne is …
Jaa, jut eszembe!!!! Nnna és most aztán szót emelek ám. Mi ez a nagy Szangriázós szöveg minden fele???hiszen csupán egy pohár volt fejenként,-) Kedves Szilvám, rajtad kívül, sajnos. :-). És beszélgettünk , alig kicsikét, erről-arról, és szörnyű dolog történt.
Nem tudom, nem néztem a híreket, de elmondhatná valaki, hogy a tegnapi nap miért volt ilyen rövid??? szerintem lefelezték nagy titokban az órákat, vagy nem tudom, hisz alig jöttek, és már menni kellett. Pedig milyen jó lett volna, ha együtt várjuk meg, míg megenyhül az idő, és azt nem is tudjátok, milyen szép a naplemente nálunk ,este gyertyákat és fáklyákat gyújthattunk volna…Mármint a teraszon. :-)).
És már mentek is el, én meg teletöltött szívvel néztem utánuk, jajj, mit érdekel, hogy éget a nap, odabennt olyan jó meleg van a szívem körül.![]()
Nos , én kérem nem adhatok nyugtát :-))). De mindenki megnyugodhat, dícsérem a napot, csak úgy magyarosan, minden flinc-flanc nélkül. Mert leszámítjuk a leszámítandókat, akkor ez egy nagyon jó nap.
Tehát nem figyelünk arra, hogy reggel óta valami nyomásnövekedési probléma ütötte fel fejét a fejembe, azaz, feszít meg ilyenek, de hát ez van, na, ezt kell szeretni.
Na, Manónak se tetszik ez a tömény meleg, de persze, azért ő is elfoglalja ám magát. Lerámol, kiborogat, kiborít. Én meg igyekszem tartani magam a napirendhez, azaz nyugisan reggelizünk, és egyebek, játékra is kell idő :-)))Közben meg pakolok, takarítok, sütöm a padlizsánt. (ja: Recept : én egy másra nem használt tepsit szoktam a gázlángra tenni-a nagyra-ezen sütögetem héjában a padlizsánokat.-Kint, tárcsán könnyebb. – Jó feketére, minden oldalukat. -Vigyázat! a szára szúr, és égethet, ajánlatos sütőkesztyűvel fogdosni -Azután kiszedem egy tálban kicsit hagyom pihenni-hűlni, de még melegében lehámozom róla azt a feketére égett héjat, utána fakanállal kopogtatva krémesre töröm. Sózom, durvára vágott hagymával vegyítem és pár csepp olajjal meglocsolva hűlni teszem. Addig kikavarom a házi majonézt. És már csak össze kell kutyulni és tádámm kész is.)
Ezek közben persze leejtem a poharat, leverem a kistányért és elpottyantom a tojást, ami nemes egyszerűséggel kiröhög az előtte frissen mosott járólapról. Nem kell sok idő, Manó úgy dönt, hogy bebiztosítja magát , hogy az elkövetkező 7 évbe férjhez ne kelljen mennie, és eltöri a kedvenc tükröcskéjét. Szóval békés itthonléti idill, sülünk a zsírunkban, az idő meg könyörtelenül száguld. Almát megpucolom, lereszelem, megpárolom, csirkét pörköltösen főzőm, és gombával gazdagítom, utána petrezselyemmel, tejfőllel megbolondítom. Már csak nokedlit kéne szaggatni, de a ház már megint csupa ez+az, és Manó meg a széken ülve jól odarotyogtat. (Végre nem fekve csinálja, na, rendben ez még nem az a hely, amit szeretnék,de már a póz előre lépés. Most már rajtam a sor, csak kerítenem kell egy olyan régimódi, kivehető bilis széket- ha valakinek van ötlete beszerzésügyileg, nagyon szívesen venném-talán asztalossal kellene csináltatni???)- na, jó, gyerek be a kádba, szék ki, domesztosz, sika-mika, bennt a fürdőszoba átvedlik medencévé, minden csupa víz, Manó szabadon pancsizott. Igyekszem eltakarítani a romokat, szól a telefon, teljes a társaság, 🙂 Percek kérdése, és végre megjönnek. Lesem a párolt almát…Így is gatyarohasztó a meleg, ha most bekapcsolom a sütőt, itt meg kell majd dögleni.
Mi legyen??? Szegények beesnek a nagy melegből a még nagyobba? és akkor ugye itt kínálgathatom a forró sütivel őket. Azt hiszem inkább kihagyom, legyek kicsivel kevesebb, így talán több, az fontosabb, hogy jól érezzék magukat, remélem jönnek ők majd akkor is, ha kevésbé lesz kánikula, és akkor majd bőségesebb kajákkal kínálom őket. Most meg csak így lightosan :-)))). Gyorsan újra felmosok, meg legyet írtok, és közben ugrándozom vigyorogva, fejemben valaki egész jól veri a ritmust és ámul, hogy én meg táncizom :-))).
Aztán hallom a szomszéd kutya idegeneket jelez, de butaa !!! :-), hisz nem is idegenek :-))) hurrááá, megjöttek, itt vannak, otthonosan lépegetnek befele :-))) (utólag jut eszembe, hogy a kikészített rendes nacim a szobában maradt, és meg a szakadtfarmer rövidnadrágban, festékfoltosan ugrálok eléjük ). Júújjj, de jóóó, Péntekkém, hogy hiányoztál már, Hivatlanom, dejóó, hogy jöttél, jól vagy-e a nagy melegben? Szilvácska de rég láttalak! :-)), -mitttudén ezeket mondtam-e vagy csak éreztem, és Nahhááát! jééé, itt egy meglepi! Gagóó te is ! :-)))) És ölelgetem ezeket a kedves embereket, mondjuk nem tudom feltünt-e valakinek, ha örülök olyan kis béna és esetlenül suta leszek, csak vigyorgom. :-))
Na, végre behívom őket a nappaliba, és szólok Manónak, hogy gyere, nézd csak, ki van itt. Manó kijön, kissé meglepődik, pici helység jól tele van :-), megszemléli őket, utána felfedezi Péntekkét és szinte rohan hozzá, örömködni, majd Hívatlant is megkeresve vigyorog majd átveszi a mamutot, kutyust, pislog Szilvára-rég látta- megnézi magának Gagót is. Mondogatja, hogy hoppá, és fülig ér a szája, meg hümmög. Én meg figyelem Gagót, ahogy szakmai szemmel méregeti Manót :-), (na, megállj csak, kifaggatlak), és bevonulnak szépen könyvecskét nézni, Manó gyorsan leellenőrzi, hogy az új szerzeményen van-e emilcím meg ilyesmi, amiben www vagy kukac van- megnyugszik, rajta van, bolhányi ugyan, de megtalálja, de közben már indítani is kell újra a lefagyott rendszert, mert ő mutatja, hogy hogyan szokta nézni, kikeresni, letölteni, asztalra pakolni a kedvenceit. Gagóval közben “beszélgetnek”, remek kapcsolat lett köztük pillanatok alatt.
És igyekszem vendéglátni, de olyan jó, hogy itt ülnek, hogy olyan magnolisan sete -suta dolgokat művelek, de szólok, lányok, otthonosan, bátran, mert ugye a barátokkal csak fesztelenül, mit ide etikett :)))). Csak ülnék csendesen, nézném és faggatnám őket, kinek mi volt, van, hogy s’ mint, de csak kevés kérdésre van idő, vagy van olyan, ami szégyenlősebb, elbújik, talán csak kettesben merne előbújni-na nem mintha titok feszülne bárhol is, csak olyan jó ez az együtt-lét, hogy a privát dolgokat inkább máskorra- jajjj, olyannagyon kár hogy nem mehetek a kétnaposra, csudajó lenne, kéne is …
Jaa, jut eszembe!!!! Nnna és most aztán szót emelek ám. Mi ez a nagy Szangriázós szöveg minden fele???hiszen csupán egy pohár volt fejenként,-) Kedves Szilvám, rajtad kívül, sajnos. :-). És beszélgettünk , alig kicsikét, erről-arról, és szörnyű dolog történt.
Nem tudom, nem néztem a híreket, de elmondhatná valaki, hogy a tegnapi nap miért volt ilyen rövid??? szerintem lefelezték nagy titokban az órákat, vagy nem tudom, hisz alig jöttek, és már menni kellett. Pedig milyen jó lett volna, ha együtt várjuk meg, míg megenyhül az idő, és azt nem is tudjátok, milyen szép a naplemente nálunk ,este gyertyákat és fáklyákat gyújthattunk volna…Mármint a teraszon. :-)).
És már mentek is el, én meg teletöltött szívvel néztem utánuk, jajj, mit érdekel, hogy éget a nap, odabennt olyan jó meleg van a szívem körül.
És a nap még véget se ért, a családom még ezután szállingózott haza és jöttek a kérdések :na, voltak? jó volt? mit dumáltatok, és ilyenek, és Ember is kérdezte, hogy a kecskeméti, hogy tudott eljönni, megint elmondta, hogy nnnna, lemegyünk ám egyszer, csak úgy és jól meglepjük a Zurát :-))). és hogy a Szépautós nemmment külföldre? és a szép szőke? hogyhogy még egyedül, hülyék a pasik!,Hmmm, és az új csaj?ja, Gagó-ja, aki olyan szép helyen lakik-szóval beazonosított mindenkit és sajnálja, hogy a 2 napost kihagyom, és azt mondta, levisz utánatok vasárnap- hoho de jön ám anyós!!! -“ja télleg, na majd máskor”- aztán este kiderültek még dolgok, hogy elseje az nem másodika, :-))) főleg nem ötödike :-))), és aki horkol nem fogad vendéget- vagy mi? ezt nem nagyon értem, de sebaj, :-), meghogy Bécsben az embereknek az idejével nem játszhat senki, szóval volt mindenféle érdekes dolog, telefonálások ide, meg oda, meg fura dolgok, meg ámulatok és beszélgetés kedvessel, és eszmefuttatások a rokonságról, a barátokról és számtalan gond és gondolat amik éjfélig ébren tartottak, utána meg jött a nagy szél, és kisöpörte a fájást a fejemből :-)))
Köszi csajok a tegnapomat, remélem nem éreztétek rosszul magatokat, jösztök máskor is. : )))
Mi várunk.
Oan nagyon jól írod, és én meg sajnálom, hogy a fejed, és szerintem nem voltál se sete se más, inkább tényleg nagyon fiatalnak tűntél, pedig nem is vagy fiatalabb nálam :). Szakmai szemem meg mindig itt hagyom a munka végén. Na jó kicsit lehet, hogy mindig :).
:-))
De jo napod volt : ) remelem mihamarabb en is ott toporoghatok Nalad : ) Puszi, oleles:)
Gyerekek, bizony jo lehetett nagyon, puszillak benneteket!! :)))
🙂 Jól hangzik! A padlizsánrém receptet pedig kölcsönveszem 🙂 Puszillak Benneteket!
Örülök, hogy elfújta a szél a fájdalmat! 🙂
Várom a szabiiiit!!!! 🙂
puszi
és fini volt minden, nagyon szépen köszcsi! 🙂
jó volt nálad, mint ahogy itt is mindig jó! 🙂
Minden a legnagyobb rendben sikerült :))) és már félszavakból is értjük egymást. Te Magnoli! Manócskának az a kézmozdulata, hát az valami csúcs volt. Most is vigyorgok, ahogy eszembe jut. “Várjál! Én most figyelek.” Majd a naplementés teraszra is lesz még alkalmunk. És újra csak köszönni tudom. :))) Legyen szép hétvégétek! Puszi
Hozzátok haza megy az ember. :))))) Köszönöm a tegnapot! 🙂
tényleg, az nagyon nagy volt!!:))
az a várjál már!!:))
szép hétvégét, puszi!