A világban nincs hely a gyáváknak. Készen kell állnunk a megpróbáltatásra, a fájdalomra és a halálra – a miénk nem kevésbé nemes, csak mert nem kíséri dobszó, amikor kimenetelünk mindennapi küzdelmeink csataterére, és nem fogad üdvözlő tömeg, amikor megtérünk mindennapi győzelmeink vagy veszteségeink színteréről.
Sajnos, mostanában valahogy nem jön össze az írás. Vagy idő nincs rá, vagy az érzések szégyenlősen függönyt húznak a szavak elé és nem engedik látni sebeiket. Ilyenkor inkább olvasgatok, tudván, hogy mindennek rendelt ideje van.
Most hoztam nektek valamit. Szégyen, de nem tudom, ki volt a szerző, de bárki volt is, köszönet érte, okos és szívből jövő szavak, már az én megítélésem szerint. Naná, hogy nem tartom meg magamnak, hanem megosztom veletek.
Éhen ne haljon nekem itt aztán senki!
Ha már finomságok kerülnek az asztalra, akkor beszéljünk jó dolgokról.
Kedves barátaim!
Köszönöm a köszöntéseket, az emileket, smseket, a csodaszép verseket, virágokat, a jókívánságokat és szívből jövő szavakat.Telepedjetek hát ide hozzám, koccintsunk egyet és örüljünk úgy egymásnak, mintha nem lenne tér és időkorlátunk.
Köszönöm a szereteteteket!
|
Kapcsolódó cikkek Elveszett KRESZ-szabályok |
” 1, rendszám nélkül közlekedni tilos.
Ha most esett le, ha már rég leszereltük, hogy a traffi ne tudja
leolvasni, mindegy: aki az összes számára előírt rendszám nélkül
közlekedik, szabályt sért.
|
|
2, nem csak a rendőr állíthat meg, vagy adhat jelzéseket, forgalmi utasításokat, hanem a pénzügyőr, az NKH-s és a tűzoltó is.
3,
a polgárőr, útmunkás sima tárcsás integetése nem számít, ha nincs
előtte lerakva KRESZ-tábla, ami jelzi, hogy ott majd valaki integetni
fog. És jöhetnek amerikai mintára az iskolások átkelésére figyelő tárcsás civilek.
4, a túlméretes szállítmányokat kísérő kocsikon lévő kivilágított táblák is számítanak. Ha a sztrádán, a leállósávban battyogó narancssárga Transporter hátulján ott ragyog, hogy 30, akkor 30.
5, ez fura: bicikliúton robogóval már nem kell max 20-szal menni, száguldozhatunk
kedvünkre a bicajok között. Cserébe ha van is az úttal párhuzamosan
bicikliút, a bicajosok mehetnek az úttesten is. Vagyis mégsem, később
30-ról rendelkezik majd a KRESZ. Csak tessék kivárni, mindjárt odaérünk!
6, autópályán a 100-as tábla alatti kis esős-havas tábla ezentúl tényleg azt jelenti, hogy csak akkor 100, ha esik, havazik.
A teherautóval behajtani tilos ezentúl csak a 3,5 tonna feletti kocsikra vonatkozik, vagyis végre át lehet menni a nehéz Navarával, HiLux-szal is a Lánchídon, nem csak a filigrán csuklós Ikarusszal, jesssz.
|
|
Lesz egy Környezeti zóna feliratú
piros, kerek tábla is. Ez jelzi majd, meddig mehetnek a sárga
zöldkártya-matricás öreg autók. Ezt nagy hülyeségnek tartjuk, mert
Budapest belvárosában már most is alig látni sárga matricás kocsit,
csak pár szegényt és veteránost-youngtimerest szivatnak majd meg ezzel.
Ha a táblát a városhatár-tábla alá teszik ki, az egész településre
érvényes.
A vasúti átjáró előtti 20-as, 30-as táblát oldja maga az átjáró is, nem kell utána is 20-szal, harminccal menni az első útkereszteződésig.
7, Van már STAU táblánk is! Sok autó egymás mögött piros háromszögben: dugóveszély!
|
|
8, és van már MAGÁNÚT-táblánk
is kék keretben, a mindkét irányból behajtani tilos kiegészítésére.
Szabványosították a rokiparkolós táblát is, van kék tábla a nyitott
kerékpársáv intézményére, az autópálya-csomópontos nagy kék táblák is
logikusabbak lettek egy kicsit.
Egyirányú úton alapértelmezésben NEM mehet a forgalommal szemben a biciklis,
csak ha ezt egy kiegészítő tábla az egyirányú utca tábla alatt
megengedi neki. Ha nincs biciklisáv, akkor a menetirány szerinti jobb
oldalon kell mennie, hogy az autók vagy a saját menetiránya szerint-e,
azt nem részletezi az új KRESZ,
9, van egy pár új útburkolati jel a biciklis forgalom ügyesebb kezelésére.
10, az iskolabuszt az iskolabuszon elhelyezett “iskolabusz” tábla különbözteti meg a nem-iskolabuszoktól. Capisce?
|
|
11, a gyalogos nem akadályozhatja és veszélyeztetheti a biciklist a gyalog-és bicikliúton. Istenbizony ezt írták le.
12, tévhit, hogy a biciklivel nem kell többé jobbra tartani: de, kell. Csak nem SZOROSAN.
Nyitott kerékpársávon se lehet keresztben megállni kocsival kikanyarodáskor, a buszsáv mintájára. Persze mindenki tudja, hogy ez Pesten betarthatatlan.
13, A kocsiból kilógó miegymással nem szabad lekaszabolni a gyalogosokat és bicikliseket.
14, Pickup és Fiat Ducato is mehet 130-cal a sztrádán,
110-zel autóúton, 90-nel. (Eddig nem tehették, mert megengedett
össztömegük 2,5 tonna feletti, mostantól viszont a 3,5 tonnás határ él
a sebességhatárokra.)
Biciklivel lakott területen belül 40 a limit, a határban 50, de csak bukóval és utas nélkül. Bukó nélkül ott is csak 40. Ez kicsit vicces.
Bicikliúton 30 a max, kerékpár- és gyalogúton 20.
|
|
2,5-ről 3,5 tonnára tolták a városi 60-as-70es táblák hatályát.
14, kanyarodáskor a biciklist nem szabad elütni.
15, motorosok is mehetnek a 3., vagy többedik sávban. Bizony, eddig nem mehettek, tudták?
Motorosok és robogósok mehetnek a buszsávban. De csak kétkerekűek. Halleluja! A Piaggio MP3-asok viszont megszívták.
Okosabb lett a többsávos körforgalom szabályozása: ha a körforgalomból az első kijáratnál ki a karok jönni, köteles vagyok a külső sávból ráfordulni.
Szépen lassan jobbról meg lehet előzni motorral, biciklivel az álló kocsisort. Meg trike-kal és Piaggio MP3-mal is; ennél a szabálynál már elfelejtették a kétkerekű kitételt.
|
|
16,
autópályán a leállósávban eddig annyira tilos volt megállni, hogy a
rendszámfigyelő matricaellenőrző kocsi se állhatott volna meg. Most már
megállhat. Viszont a civil autós csak műszaki okból állhat meg, hányni nem.
17, ÁTMEHETÜNK KILENCVENNEL MEG ÖTVENNEL A VASÚTI ÁTJÁRÓN, HURRÁÁÁÁ! Hacsak külön tábla nem rendelkezik másképp. Vége a kötelező tisztelgésnek, a lesből trafizásnak, öröm, bódottá.
18, kétlem, hogy bárki is tudta volna eddig, hogy lakó-pihenő övezetbe csak 2,5 tonna alatti kocsi mehetett be. Most már 3,5 tonna a határ.
19, hivatalossá tették, hogy motorral-robogóval is megállhatunk a járdán, ha max a felét foglaljuk el, és legalább másfél méter marad a gyalogoknak.
Viszont az is hivatalos, hogy a biciklisávon álló autót elszállíthatja a Zállam.
20, egymás mellett haladó hóekéket megelőzni tilos.
21, zebrán továbbra is tilos gyalogost gázolni, de 30-as korlátozásról nincs szó
Villamosmegálló mellett is nagyon tilos elütni a gyalogosokat.
|
|
22,
Az autó vagy mopedautó (!) csak akkor vihet másfél méternél rövidebb
gyerekeket, ha azok gyerekülésben, bekötve ülnek. Továbbra is
félreérthető, hogy az első ülésen mikor ülhet gyerekülésben gyerek,
de mi úgy értelmezzük, ahogy a babaszék-gyártók: menetirány felé arccal
nincs gond, menetiránynak háttal arccal ki kell kapcsolni a légzsákot.
Motorozni csak becsatolt bukósisakban szabad. Ez állítólag egyértelműbb, mint a korábbi szabály, mely szerint motorozni csak becsatolt bukósisakban volt szabad.
23, sárga villogót csak addig használhat a kukás, postás, lopóskocsi, amíg szemetet ürít, csomagot visz vagy lop. Különben nem.
24, biciklivel tessék jobbra tartani.
Ezt bekopizom, mert alig értem: A
kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél
nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél
több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a
kerékpárt nem hajtó utast.
Quad és mopedautó nem mehet a biciklisávon, viszont lehet velük utast vinni, ha a forgalmi ezt megengedi. Ezeken utast csak 17 évnél idősebb vezető vihet.
Lakott
területen kívül muszáj, belül nem muszáj a bicikliúton közlekedni
biciklivel (igen, ez már volt, de itt még egyszer szerepel.)
25, a közterület-felügyelet az üzembentartó és a rendőrség értesítése mellett elszállíthat tilosban parkoló járműveket.
Rendszám nélkül autót-motort rohasztani csak mellékútvonalon szabad, ott is csak tíz napig, utána elvihetik – a tulaj költségére. (Eddig ez 30 nap volt.)
26, trafizni tilosból is lehet.
27, leírják, mi az a kerékpáros nyom (sárga festéssel kiemelt csík rajzolt biciklivel ), nyitott kerékpársáv (kerékpársáv, ami nem zárt), gyalog- és kerékpárút (az, ami).
28,
a segédmotoros kerékpár definíciója immár egy másik dokumentumra
hivatkozik, ugyanígy a quadot és mopedautót is egy más besorolási
rendszerrel magyarázzák. Viszont a 300 Watt alatti motorral megtámogatott villanybicikli még bicikli marad a KRESZ szerint is. Az iskolabusz pedig, hát az az iskolabusz.
29, új traffipax-jelző táblát kaptunk.
Hát nagyjából ennyi. Úgy érzi, kimaradt valami? Írja meg nekünk, mit szeretne még az új KRESZ-től, hátha el tudjuk intézni! (Nem tudjuk. De megpróbáljuk!) “
Nos, eddig a cikk :-))) A többi rajtunk múlik
ha megtanultátok, lesz itt egy teszt is
nemsokára.
Most megyek mert fut az élesztő
pápá
Elteltek az ünnepek, most már itt az új év, meg az új feladatok.
(nincs mindenikhez kedvem)
Inkább mesélek nektek arról, hogy zajlottak a dolgok erre felénk. Karácsony reggelén korán keltem, feltettem főni a töltött káposztát, és közben még tettem-vettem, megsütöttem ezt, megfőztem azt, és már mehettem is dolgozni. Meséltem nektek, mennyire szeretek bemenni? Mindig az utolsó négy óra az én időm, addigra minden kollégám kellően fáradt és annnyira örülnek nekem (meg annak, hogy lassan vége a melónak, meg nincs már gondjuk a pénztárra), hogy mindenki ujjong, ha meglát, és fülig ér a szája. Nagyon jó így kezdeni a munkát!
Ami a karifát illeti- nos ídén volt életünk azt hiszem, legapróbb fácskája. Idén nem Kedves vette, hanem a Nagyfiam. Szép formás kis fácska volt, de a hangsúly mindenképpen a kis -re esett. Persze, így meg magasra raktuk, hogy szépen érvényesüljön. Reménykedtem, hogy gyerekeset játszhatok, és most először, oly sok év után arra megyek haza, hogy vár a kész csoda. Na, neeem, azért az élet nem ilyen egyszerű, megvártak. És elkezdtük együtt, mi négyen, díszbe öltöztetni. Kikerestem az apróbb díszeket és “pálya széléről” irányítottam. Manó néha kikandikált és megnézte mit művelünk, mert közben mindenen jókat nevettünk.
(Mondjuk az, azt hiszem, külön postot érdemelne, hogy mit is gondol egy ilyen tisztaszemű kisgyerek a mi világunkról, a szokásainkról, amivel remegőkezűvé tudjuk idegelni magunkat. Azt hiszem, gyorsan sütnénk le a szemünket, és volna miért elforduljunk álcázva szégyentől piruló arcunkat.)
Nos, mondom, hogy oda fel, ezeket a pirosakat tegyétek-és a család rakja-rakosgatja a piros díszeket. Manó hirtelen kiszalad a szobából, és huncut mosollyal kihozta a tesója által kiürített energiaital piros dobozát, és pimasz vigyorral nyújtogatta, hogy ezt is oda fel. No, családomat sem kell félteni, naná, hogy végig, ünnepek alatt ott díszelgett a karidíszek között az a doboz, amire rá van írva, hogy HELL.
Hát ilyen az élet mifelénk, nem csak angyalt, hanem poklot is akasztunk :-))).
Akárhogy nézem, ez az év már az utolsókat húzza. Nem tudom, ki hogy van vele, de azt hiszem, nem volt egy könnyű év.
(bár gondolkozhatnánk azon, vajon volt-e olyan felnőtt életünkben, amelyikről ezt kijelenthetjük.) Ha végiglapozom, bizony sok nehézség, fájdalom, bosszúság, veszteség mutatkozott be nekem, és közben azt is újratanulhattam, hogy kell újra és újra szembenézni, elfogadni és továbblépni. Olyan kis könnyed szavak, és mégis, mennyi erőfeszítés, munka kell a megvalósításukhoz. Meg kitartás. És hit, kapaszkodni akarás, erő, cselekedet. És társak- család, barátok. (őrangyalok, segítők)
Lám, máris megérkeztem a jó dolgokhoz. Mert ezekről érdemes igazán beszélni. A baráti ölelésekről, a beszélgetésekről, az együtt-nevetésekről. A jó szavakról, a szívből jövő tettekről. A hallgatásokról- együtt. Arról, hogy bár minden harcunkat igazán magunkban és magunkkal kell megvívni, attól még mennyire fontos az, hogy előtte, alatta és utána is ott vannak körülöttünk emberek, akik nekünk számítanak,és akiknek mi számítunk.
Ha most a reggeli hálaadó imámat mondanám, azzal kezdeném, hogy köszönöm Istenem azt a sok jó embert akiket mellém adtál. Köszönöm, hogy jó szívállapotúak a családtagjaim, hogy rátalálhattam azokra, akiket már barátaimnak nevezhetek, és olyan fontosak, mintha testvéreim lennének. Köszönöm, hogy sikerült egy olyan társaságot találnom, ahol fontos az Ember, mint olyan, és minden áldás, amit csak az övének mondhatunk. Tudom, hogy a világ nem teljesen ilyen. A pénztárban állva, nap mint nap láthatom a sok magából kifordult, elvadult ellenpéldát is, és sokszor tűnődöm, mi tette őket ilyenné. De közben nem felejtem el, hogy a bántás nem nekem szól, csak a méreg, amit gyűjtögetett, az csapódik ki, mint mocskos hab a felszínre. Én hiszem, hogy ott belül, egy szeretetre éhező, félénk és szomorú kisemberke bujkál. (ezt néha még maga az érintett is elfeledi)
Köszönöm, hogy a sok szeretet, amit kapok képessé tesz, hogy szelíden, és mosolyogva, igazán kedvesen tudjak bánni velük, és köszönöm, ha némelyik idővel visszamosolyog.
Köszönöm, hogy van családom, gyermekeim, barátaim, van otthonom, munkám. Köszönöm, hogy egészséges vagyok, tudok dolgozni, és gondolkodni (nem röhög, szoktam). Képes vagyok szeretni, ölelni, tanulni. Valóra váltani álmokat és élni a valóságot.
Köszönöm, hogy ember lehetek, egy a sok között.
Nem utolsó sorban köszönöm a jókívánságokat, a gondolatokat és a szavakat, melyeket tőletek kapok, ezek is nagyon sokat jelentenek nekem, akár ismerősként, barátként, akár ismeretlenül, rokonszenvből de megtiszteltek vele.
Most megpróbálom viszonozni, és ez által nagyon boldog új évet kívánok nektek, olyat, amikor a munka öröm forrása, a segítség időben érkezik, az akadályok elháríthatóak, az álmok megvalósulnak, amikor áldás kíséri lépteiteket.
Olyan évet kívánok, amikor Te lehetsz önmagad, és igaz barátok örülnek veled együtt.
Kívánom, hogy ne lankadjon a hited, mert lehetetlen ugye, nincs :-)), kívánom, hogy legyen erőd és egészséged . Sose felejts el nevetni.
Buék
Karácsonykor
A szent estén majd eljövök ide.
Almaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök – ide.
Itt minden fehér lesz, – fehér, s
halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.
És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, –
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk…
Néked ajánlom égő szívemet…
Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.
Mondtam én, hogy ezek olyan jó napok ám!
Meg a tegnapi se volt rossz teljesen. Szóval vezettem tegnap is, holott nálunk a mellékutak nincsenek letakarítva, sokkal inkább lefagyva, de óvatos voltam, és nem is lett semmi baj, sőt, még én mentem el Kedvest hazafuvarozni – ünnepelt a dráágaszág :-))). Naná, hisz megkapta! na ugye, hogy ugye. Volt jutalom. Nem sok, de elég. Szóval az extra kiadásaimat visszahozta egy kis ráadással :-).Csodálkoztam volna, ha nem így lesz, és akkor azt mondtam volna, hogy az én vonzásom bizonyult kevésnek, de neeem . És ez nagyon jó
Meg most megyek felkészítem a terepet, hogy malackodjak :-))).Lesz rá 2 órám, mert kettő után jön, én fél ötkor megyek dógozóba :-). Igaz csak fél malac, és se hurka-kolbász, csak darabol, szétoszt, zacskóz. Nnna, elvileg végzek . Max a töpörtyűnekvalót majd este.
Szóval fülig ér a szám, jóságok történnek mostanában.
Meg persze más is, pölö munkahelyemről még 2 ember kidőlt, bajság van, mindenki fáradt és ideges.Mármint az a 2-3 ember aki maradt. de sebaj, kaptunk új kisfőnököt, tehát van a nagy, meg a három kicsi, a 2 négyórás, és 3 teljes munkaidős. Mindez egy gazdaságosban kari előtt. Jó, nem?
Hajó – hanem, ez van. Meg a diákok szerencsére. Velük valahogy túlélünk.
Mondjuk, ha már ilyen kevesen vannak talán nem marják egymást :-).
Szép napot nektek!
..
Végre leesett a hó!
Bocsi, ha ezzel bosszúságot okozok azoknak, akik nem a pattogó tűz mellől élvezik ezt a varázslatot, hanem fázó végtagokkal próbálják úton tartani magukat, vagy autójukkal folytatnak hatalmi harcokat. Tudom én, hogy hideg, meg kényelmetlen, mert ugye ráfagyott a szélvédőre, és az utak is rakoncátlanok, de valljuk be, hogy mégis varázslatos csoda mindez. Ha csak belegondolunk, hogy mennyien vannak, akik még soha nem láthatták mindezt, rögtön be kell valljuk, hogy mi szerencsések vagyunk. Tegnap reggel gyermeki örömmel pattantam ki az ágyból csodát látni és ez az öröm adott lendületet egész napra, valahogy nagyobb kedvem lett készülődni a karácsonyra is. Mintha huncut tündér báli ruhát akasztott volna a szekrényajtómra, olyan örömmel telve csinosítgattam a lakást. Kikerült az ajtódísz- kicsit megbolondítottam Szilva régebbi ajándékát, most az csilingel minden ajtónyitásnál, mintha az ő nevetése köszöntene minden ki és belépőt. Felraktam az ablakra is a kivagdosott papír hópihéket, és fényeket is adtam hozzá, hogy ritmusa legyen a táncuknak. Lecseréltem a sötétítőt, most bordó selyem csillog a fehér függöny előtt, de komornak éreztem, így középen összefogtam, Porcica indiai ajándékával. Most kissé rendhagyó lett, de nagyon barátságos. Ránézek és mosolyra szalad a szám. Persze gyertya is akad, ami meggyújtásra kerül, hol Péntekke, hol Motyi játékosságával nevetnek rám a lángok, Hívatlan mécsestartójában kényelmesen elhelyezkedve, netán kedvenc unokahugim lámpásából kacsintgatva. Úgy igyekeztem, hogy a számomra kedves emberek mind helyet kapjanak a nappalimban. Tárgyakon keresztül ugyan, de ez nem akadályoz abban, hogy rápillantva, végigsimítva őket, egy-egy szerető gondolatot ne küldenék feléjük.
Ma még rengeteg dolgom van, mielőtt dolgozni megyek, így szűkre szabott időm akadályoz abban., hogy itt írogassak nektek, pedig mesélnék nektek régi karácsonyokról, mikor derékig ért a hó, és az egész világ egy nagy varázslat volt. Most nem tehetem, mert nekem is varázslatokat kell életre hívjak. Az meg néha kemény munka :-).
Jajj, azt sem meséltem el nektek, hogy idén már kijátszottam a kívánságaimat, és nagy bátran kétszer is azt mondtam, hogy kell, és legyen, és lett. Persze, most csak remélem, hogy az egyensúly helyreáll, és csak a legvégső esetben kell a B tervhez folyamodnom. Szóval holnap hozzák a féldisznót, neki kellett lakást teremtenem, magyarul venni kellett egy fagyasztót, sikerült is 20000- ért egy szinte vadonatújat találni. És voltam olyan vakmerő, hogy ezek után még kikönyörögtem magamnak egy télikabátot is, olyat, amilyet már évek óta szeretnék.(akkor esett először pár hópihe, mikor kijöttünk az üzletből) És nagy hittel mondtam Kedvesnek, meglásd, kapsz jutalmat, és nem lesz baj a költekezésből. Idejét sem tudom, mikor mertem ennyit költeni, ilyen hirtelenül és öncélúan :-).
De az ember már csak olyan kis önző és telhetetlen. Most meg, ha volna még egy kívánság (jól van, na, tudom, hogy ez nem az a műsor)akkor azt hiszem, odacsempészném a De Angelina által ajánlott könyvet a fa alá és általa tanítanám a családomat hinni a mesékben :-).
(http://www.egigeroerdo.hu/
Nos, mennem kell, Manó már türelmetlen, nem is érti, hogy mit húzom itt az időt, mikor neki jobb ötletei vannak, és a tennivalók se akarnak maguktól készülődni.
Hogy nektek mit kívánok ? Merjetek gyerekek lenni!
Örüljetek a hónak, játszatok hócsatát, és kipirult arccal kortyoljátok után a forró kakaót, és higgyetek a csodákban. (én biztosan tudom, hogy vannak.)
puszi
