LASSÚ TÁNC



Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek tompán?

Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,

Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid

A zene elillan…





Átrepülsz szinte minden napodon?

S amikor kérded: “Hogy s mint?”

Meghallod a választ?

Mikor a nap végetér, te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid..

A zene elillan…





Szoktad mondani gyermekednek, “majd inkább holnap”?

És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a

barátságot,szerelmet

Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: “Szia”?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid.

A zene elillan.





Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,

Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy

perc alatt.

Az Élet nem versenyfutás

Lassíts, ne szaladj oly gyorsan

Halld meg a zenét

Mielőtt a dal elillan.





 


 


( Nem ismerem a szerzőt, véletlenűl akadtam rá, de tetszik. Bocs, ismeretlen ! )
Tovább a blogra »