Lepkék, vagy gondolatfoszlányok
Előszőr is kedves Zöldszilva!
Én lennék a legboldogabb, ha majd egyszer nyomtatnád az én írásaimat. 🙂 . Már úgy, ahogy én gondolom. 🙂
(Még ha nem is tapétának, hihi ) De ezek az okosságok többnyire idézetek, amiket más ír, de abban a szellemben, ahogy én is gondolom. Pölö ez is :
“Mindössze 17 izom munkája kell egy mosolyhoz,
de 43-ra van szükség a haragos tekintethez.
Tedd hát azt, amit egy mosolyhoz kell tenned,
és meglátod, ez jóval kevesebb erőfeszítésbe kerül.”
Stuart & Linda Macfarlane
Tegnap jól elvarázsolt a tavasz, még akkor is, ha lesz bőjtje.:-)Kapirgáltam a kertben, gereblyét sétáltattam az udvaron, meg Manót, de ő idén is csak kicsit marad kinnt, sőt, szegényke, most még fáradékonyabb, mint eddig.
Na szóval, napfény, meleg, minden ami csak kell. Láttam egy árva, tétova lepkét is! Igaz, csak olyan kis sárga, talán káposzta lepke volt, de én jól rávigyorogtam, közben már szinte láttam is szegény mérges parasztbácsit, aki csóválná a fejét, a tipikus “hülye városi” nézéssel. De én örültem, mert annyi kis öröm várt kinnt. A száraz falevelek alól bizony kidugták levélkéiket a jácintok, nárciszok, tulik, a rózsa is bontogatja rügyeit (remélem már nem fagy le).Ott szöszöltem, miközben a gondolataimat szabadon engedtem, lepke nyomán, madár mellett, hadd szálljanak, keressék a helyüket, rázzák le a dühüket, fásultságukat, teljenek fel mosollyal, szépséggel, jósággal.
Nagylányomnak is sikeres napja volt, majdnem minden tantárgyból kapott egy-egy 4-es, 5-öst. Pedig ő nem az a tipikus mintadiák! De tavalyhoz képest, ég és föld!
Tehát egész nap olyan vigyorgós, libegős kedvem volt, Kedves nézett is este, “mit pisolyogsz ennyire???” -készülsz valamire???- na, hát, most meséljem, hogy fű, fa, virág, meg lepkék, madarak ??? – hülyének is nézett volna, így inkább vigyorogtam egy titokzatosat, és hozzábújtam.
Éjjel meg ráakadtam Müller Péter Mesterkurzusára,(Paxtv) 2006-os előadás volt, Elveszett generációk címmel. Mintha a reggeli gondolataimat folytatta volna. Élveztem az előadást, még így, tévén át is magával ragadó!
Mondjuk, elfogult vagyok vele, hisz szeretem a könyveit és nagyon szimpatikus számomra a hithez való viszonya, ami nincs konkrét vallás keretei közé szorítva,sőt. Hiszen a keret óvja ugyan a benne levőt, de elválaszt a környezettől. Már gyerekoromban ez volt az egyik legfőbb döbbenetem, hogy miért van annyiféle vallás, és az egyik miért haragszik a másikra, vagy miért gondolja, hogy az övé jobb. Hiszen bármilyen nyelven mondjuk a pitypangra, hogy sárga, attól az még nem lesz piros. 🙂
Na, ez volt tegnap, de bizony vissza a jelenbe, nyomás dolgomra 🙂 !