Hobo : Harangjáték
Mikor az Isten aluszik,
Mikor a pap is hazudik,
Mikor választani indulsz,
Mikor apád ellen fordulsz,
Mikor ellenem vétkezel,
Mikor majd rám emlékezel.
Mikor halált visz a golyó,
Mikor mérget hány a folyó,
Mikor éhen hal egy szegény,
Mikor ölni megy a legény,
Mikor temetik a zenét,
Mikor torkig ér a szemét.
Szóljon a harang, mikor a Múlt visszatér.
Szóljon a harang, mikor a bosszú enni kér.
Szóljon a harang, mikor erdő-mező sír.
Szóljon a harang, mikor tátong már a sír.
Szóljon a harang, mikor a gazdag adni fog.
Szóljon a harang, mikor a gyilkos térdre rogy.
Szóljon a harang, mikor elszorul a szív.
Szóljon a harang, mikor a harag harcba hív.
Mikor Szent Kristóf napja jön,
Mikor a tavasz beköszön,
Mikor csavargók nevetnek,
Mikor szeretők ölelnek,
Mikor el kell mennem tőled,
Mikor majd télen visszatérek.
Mikor kiszárad majd a szám,
Mikor nem másra vársz, csak rám,
Mikor a vesztes megbocsát,
Mikor a hitetlen mond imát,
Mikor bort töltök magamnak,
Mikor nekikezdek az utolsó dalnak.
Szóljon a harang, mikor esőt hoz a szél.
Szóljon a harang, mikor víz folyik, nem vér.
Szóljon a harang, mikor véget ér a gyász.
Szóljon a harang, mikor kezdődik a nász.
Szóljon a harang, mikor a kisgyermek totyog.
Szóljon a harang, mikor nagyapja mosolyog.
Szóljon a harang, mikor a költő születik.
Szóljon a harang, mikor az angyalok elviszik.
Szóljon a harang… Szóljon a harang…
Szóljon a harang… Szóljon a harang…
Szóljon a harang… Szóljon a harang…