Azt hiszem senkinek se mondok újat azzal, hogy a tudatmódosítók használata egyidős az emberiséggel. Igaz, eleinte csak nagyon komoly okkal használták, az erre kiválasztott emberek,
pl sámánok a gyógyításhoz. A mai kor embere sajnos többnyire öncélűan
és önrombolóan , mértéket nem ismerve él vissza vele, remélve, hogy
ezzel megoldja a gondjait. De gondoltátok volna, hogy van egy lassan 50
éves művészeti irányzat, ami szintén a tudatmódosításon, tágításon alapszik.
A
látomás- vagy pszichedelikus művészet a kortárs művészeten belül egy
fontos ‘alternatív’ vonulat. Erős, hatalmas,és komoly követői vannak,
mert komoly emberi témákkal foglalkozik … és mert nagy része a műveknek– (mint Grey festményei is ) –
finoman munkáltak és gyönyörűek” –Rátalálhatunk Dali szürreális képei
között is, hisz akarva-akaratlan, mind a művész életmódja, mind a
kifejezési stílusa, mind a szemlélete ezt az irányt tartja, legfeljebb nála a színek harsányságát hiányolhatjuk.
A
pszichedelikus jelző gyakorlatilag mindenre vonatkozhat, ami a tudat
“kitágulásával” kapcsolatos, ezt az élményt rekonstruálja vagy próbálja
kiváltani, illetve fokozni. Mindenekelőtt a kábítószerek keltenek ilyen
élményt: fantasztikus víziók és hallucinációk mellett a külvilág
érzékelésének és megismerésének felfokozott módját, az “Én”, sőt a
tudatalatti felszabadítását, és a világmindenséggel együtt lüktetés
megnyugtató tudatát. Az is bizonyított tény, hogy a
tudatmódosítószerek csupán a látomások ” megálmodását” segítik elő,
viszont az alkotások az ezt követő munka már bizony a művész
esetenként több hónapig tartó kitartó és szorgalamas erőfeszítései
alapján születnek. Miközben az úgynevezett “magas művészetben” egyfajta
hűvös, analitikus szemlélet uralkodott, a szubkultúrák lehetőleg
mindent a “szem orgazmusának” (Timothy Leary) szolgálatába
állítottak, attól sem riadva vissza, hogy eklektikusan kapcsoljanak
össze egymástól távoli stílusokat, műfajokat és eljárásokat.
A különféle pszichedelikus hatások következetes alkalmazása a 60-as
években kialakuló underground kultúrák talán legfontosabb
jellegzetessége, ekkor
minden esélye megvolt arra, hogy messze túl a divaton, általános ízléssé, filozófiává és életstílussá váljék.
A
második világháború végén beinduló hippy korszak önfeledt és
szabadságkedvelő, befele forduló lélekelemzése, ösztönösen teret adott
neki.
Ide
sorolhatók az akkori koncertplakátok és lemezborítók. Olyan
együttesekhez kötődnek, mint a Pink Floyd, Doors, de már a Beatlesnél
és Jimmy Hendrixnél is találkozunk a nyomaival.
A színek éles körvonalúak, koncentrikusan, de rafináltan elcsúsztatva
helyezkednek; színük vakítóan kék és vörös, így szemünket az éles
kontúrok mentén azonnal kegyetlen lüktetésre készteti, különösen, ha a festék „világít”, foszforeszkál.
Ma pszichedelikus lehet egy ruha, egy plakát, egy
könyvillusztráció, egy kifestett autó vagy egy misztikus látomás is.
(A
pszichedelizmus orgiasztikus eklektikájának legnagyobb mesterei az USCO
és a Sensual Laboratory nevű multimédia-csoport tagjai voltak, az
underground sajtó illusztrátorai közül pedig mindenekelőtt Alan
Albridge, Michael English és Martin Sharp nevét érdemes kiemelni.)
20.
században még senkinek, semmilyen irányzatnak nem sikerül olyan
lenyűgöző szabadossággal egyeztetni az ellentéteket, mint a
pszichedelizmusnak. A geometrikus szigort használja fel a lüktető
életerő kifejezésére.
A legszebb az
egészben, ha több művészeti ág kapcsolódik össze, például, mikor
rockzenei koncerteken színes képek vannak kivetítve, amik együtt
vibrálnak a zene ritmusával,sőt ezt a goakedvelők is ismerheti, mert
a pszichedelikus hatások első számú médiuma a fényeffektusokkal kísért
koncertek.
Bár lehet,
hogy az eddigiek kissé elvontnak tünnek első hallásra, felhívom a
figyelmet, hogy láthattatok ti is ilyesmit élőben, nem is olyan régen,
itt Pesten,
“Koncertek a
fényben”címmel , mikor a zenekarok úgy szórakoztattak, hogy közben az
Erzsébet hídat nagy teljesítményű színes kivetítőkkel fénylő ábrákkal
burkolták be.
De a Millenáris park és a Parlament is kapott hasonló “díszruhát.
Érdemes megnézni a kortárs alkotók munkáit is, csodálatos elvarázsolt világok képeivel találkozhatunk.